Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 273 A kereskedelmi kamara vagy a kereskedői testület azon határozata ellen, melylyel valakitől az engedély arra, hogy a kamara (testület) felügyelete alatt álló tőzsdét látogathassa, megtagadtatott vagy időlegesen' avagy mindenkorra visszavonatott, valamint ugyanazoknak a tőzsdeügynökök elleni panaszok fölött hozott rendbüntetései ellen a kerületi választmánynál lehet panaszt tenni. A kerületi választmánytól csak felülvizsgálati kéréssel lehet a felső közigazgatási törvényszékhez fordulni. LTüzoltási ügyek. Valamely tűzoltási szövetkezet megszűnése vagy lényeges változása folytán az érdekeltek között felmerülő vitás kérdésekben a járási választmány, mint közigazgatási hatóság határoz; határozatával szemben ugyanott szóbeli vitás tárgyalás kérhető. A tűzoltási szövetkezetben résztvevő községek között a teherviselés tekintetében felmerülő vitás kérdésekben a járási választmány mint közigazgatási bíróság határoz. Segélypénztárak ügyei. Segélypénztárak létesítését megtagadó kerületi választmányi határozattal szemben ugyanott szóbeli vitás eljárás kérhető. A kerületi választmány ítélete ellen csak felülvizsgálati kérésnek van helye. • r , Állampolgársági ügyek. A kormányszéki elnök azon határozatai ellen, melyekkel a német szövetség egy más államának polgárától vagy a régi értelemben vett birodalmi alattvalótól a felvételi okmány kiállítása avagy valamely porosz állampolgártól béke idején az elbocsátási okmány kiszolgáltatása megtagadtatik, a felső közigazgatási törvényszék előtt emelhető panasznak van helye. A közigazgatási vitás ügyeknek az illetékességi törvényben körülirt eseteit az újabb törvények fokozatosan szaporítják. Különös jelentőséggel birnak e törvények sorában az egyenes adókra vonatkozó új törvények, melyek a jogvédelmet kiterjesztették a közigazgatás ezen ágára is. Ezen törvények: az 1891. június 24-én kelt jövedelmi adótörvény (Einkommensteuer-Gesetz) és az ugyanazon napról kelt iparadótörvény (Gewerbesteuergesetz). Ajövedelmi adótörvény szerint a második fokú adókivetési bizottság, az úgynevezett adófelszólamlási bizottság (Berufungscommission) határozata ellen ugy az adózók, mint az aűófelszólamló bizottság elnöke panaszszal élhetnek a közigazgatási főtörvényszékhez. A határidő négy hét; a panaszt az adózónak az adófelszólamló bizottság elnökének, az elnöknek a közigazgatási főtörvényszéknél kell benyújtania. A panasz csak arra alapitható, hogy a megtámadott határozat a fennálló jognak, a hatóságok által törvényes hatáskörükben kiadott rendeleteknek figyelmen kivül hagyásán, vagy helytelen alkalmazásán alapszik, vagy hogy az eljárás lényeges hibákban szenved. A panaszban meg kell jelölni, hogy miben nyilvánul a fennálló jognak panaszolt figyelmen kivül hagyása, illetve helytelen alkalmazása, vagy mi az eljárásnak panaszolt lényeges hibája. Az elnök az adózó panaszát, ha szükséges, saját ellennyilatkozatával terjeszti a főtörvényszék elé; az elnök panasza írásbeli ellennyilatkozat tétele czéljából, melynek határideje egy héttől négy hétig terjed, az adózónak kiadatik. A közigazgatási főtörvényszék határozatát nem nyilvános ülésben, rendszerint az adóz előzetes szóbeli meghallgatása nélkül hozza, azonban az adózónak kérelmére, vagy ha azt szükségesnek látja, a panaszt szóbeli tárgyalásra tűzheti ki. A főtörvényszék határozatánál nincs azon indokokhoz kötve, melyek az előterjesztett kérelem támogatására felhozattak. Azon panaszok fölött, melyek az adófelszólamló bizottság elnökének az adózó által beadott panasz körül való eljárása miatt tétetnek, a közigazgatási főtörvényszék határoz. Ha a főtörvényszék a panaszt indokoltnak találja, visszaadhatja az ügyet az adófelszólamló bizottságnak, más határozathozatal czéljából, vagy maga állapithatja meg az adót. Az első esetben a törvényszék által a törvényes szabályok értelmezésére és alkalmazására nézve adott utasítások kötelezők. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XIV. KÖTET. 36
