Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

270 510. szám. választmány, községi ügyekben pedig a járási választmány gyakorolja az elsőfokú közigazgatási bírósági joghatóságot. <_Szegény üg y ek. A szegényügyi szövetkezetek (Armeuverbánde) közötti mindazon vitás kérdések, melyek közsegélyre szoruló egyének nyilvános segélyezésére vonatkoznak, közigaz­gatási peres eljárás utján döntetnek el. Első fokozatban illetékes a kerületi választmány, honnan a felebbezés nem a felső közigazgatási törvényszékhez, hanem a honosságügyi szövetség-hivatal­hoz (Bundesamt für das Heimatwesen) történik. Iskolaügyek. Az általános tankötelezettség czéljaira szolgáló iskolák részére nyilván­jogi alapon megállapítandó terhekhez való hozzájárulás elleni panaszok és felszólamlások első vonalban azon helyi hatóság elbírálása alá tartoznak, mely az iskolai adót, hozzájárulást kive­tette (az iskola község elöljárója). Ennek határozatai ellen közigazgatási peres eljárás utján lehet panaszt tenni. Ugyancsak közigazgatási peres eljárás sorára tartoznak mindazon vitás kérdések, melyek az általános tankötelezettség czéljaira szolgáló iskolák fentartására kötelezett adókötelesek között felmerülnek. Első fokban a járási választmány, városi iskolákra nézve a kerületi választ­mány illetékes, közigazgatási bíráskodás útjára tartoznak továbbá az ilyen iskolák vagy ezek tanítói és tisztviselői részére járó szolgáltatások, valamint a tandíjak vitás kérdései. Az általános tankötelezettség czéljaira szolgáló iskolák tatarozási munkálatainak vagy f valamely új építkezésnek, az építkezési költségek miként felosztásának vitássá vált kérdéseiben az iskolafelügyelő hatóság illetékes határozni. Ezen határozatok ellen a közigazgatási biróság előtt panasznak van helye, a mely azon esetben, ha a panaszos azt véli, hogy a reá kirótt teher viselésére nem ő, hanem egy más egyén van kötelezve, ezen egyén ellen is intézendő. Elsőfokú határozatra a járási választmány, városi iskolákat illetőleg a kerületi választmány illetékes. Ha valamely iskolaszövetkezet a közjog szerint terhére eső iskolafentartási költségeket és egyéb szolgáltatásokat, melyek a hatóság által annak illetékes hatáskörében megállapit­tattak, elmulasztja vagy vonakodik költségvetésébe felvenni, a járási főnök, városi iskoláknál a kormányszéki elnök ezen költségeknek és szolgáltatásoknak a szövetkezet költségvetésébe való felvételét elrendelheti. A szövetkezet a járási főnök intézkedése ellen a kerületi választ­mánynál, a kormányszéki elnök intézkedése ellen a felső közigazgatási törvényszéknél emel­het panaszt. /^Izraelita hitközségi ügyek. Mindazon panaszok felett, melyekegyeseknek, mint valamely izraelita hitközség tagjainak jogaira, ezen hitközségi tagságból reájok háramló kötele­. zettségekre, adókra és egyéb szolgáltatásokra vonatkoznak, a kerületi válaszmány határoz. f Utrendőrségi ügyek. Az útrendőrségi hatóságok azon rendelkezései ellen, melyek a közutak építésére és fentartására vagy az arra szükséges költségek behajtására vagy elosz­tására avagy utaknak a közforgalom részére való igénybevételére vonatkoznak, az útrendőrségi hatóságnál lehet felszólalni, melynek határozata ellen közigazgatási bíróságnál panaszt lehet tenni. Ha a panaszos azt véli, hogy más valaki köteles a reá rótt teendőket teljesíteni, panaszát erre is ki kell terjesztenie. Közigazgatási bíráskodás útján döntendő el az is, hogy az illető út közútnak tekintendő-e vagy nem. Közigazgatási vitás eljárás során nyernek megoldást az érdekeltek között az iránt felmerülő vitás kérdések is, hogy valamely közút létesítése vagy fentartása kit terhel. Első fokban illetékes a járási választmány, városi járásokban, valamint ha országútról van szó, a kerületi választmány. Ha valamely út a közigazgatási biróság által közútnak nyilvánittatik, a kártérítési igény rendes birói utón még mindig érvényesíthető. Közutak megszüntetése vagy áthelyezése felett az útrendőrségi hatóság határoz, ezt azonban

Next

/
Thumbnails
Contents