Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 265 vagy egy évnél hosszabb szabadságvesztés büntetésre Ítéltetnék, a főtörvényszék teljes ülése hivatalától és az abból folyó minden jogoktól és előnyöktől megfoszthatja; ha pedig valamely tag ellen bűntett vagy vétség miatt a vádeljárás folyamatba tétetik, hivatalától való felfüggesztését mondhatja ki. A porosz közigazgatásban tehát az alsóbb fokokon a közigazgatási és közigazgatási birói funcfiót ugyanazon szervek teljesitik és e kétféle functio egymástól csak az eljárásban különbözik. A járási közigazgatási biróság birói jellege tagjainak függetlenségében és a tiszteletbeliségen nyugszik; a szakképzettséget az elnök képviseli. A kerületi közigazgatási bíróságban szintén túlnyomó az önkormányzati elem; emeli azonban az intézmény értékét az élethossziglan kinevezett szakképzett tagok részvétele. A felső közigazgatási törvényszék a birói függetlenség minden kellékével felruházott és teljes szakképzettségei biró tagokból álló testület. A közigazgatási intézkedések ellen vagy felebbvitelnek (Beschwerde) vagy pedig közigazgatási birói utón panasznak (Klage) van helye; a közigazgatási felébb vitel azon esetekben, melyekben a közigazgatási peres eljárás meg van engedve, rendszerint ki van zárva. Ezen kétféle jogorvoslati rendszer mellett meg vau a hatóságoknak azon joga, hogy alárendelt hatóságaik rendelkezéseit hivatalból hatályon kivül helyezhessék vagy azokat utasításokkal elláthassák. A közigazgatási peres eljárás lényegesebb szabályai a következők : A közigazgatási peres eljárásban ki van zárva a biró közreműködése olyan ügyben, a melyben ő maga, vagy pedig oly egyén, kivel ő együtt van jogosítva vagy kötelezve, továbbá felesége, egyenes ágbeli rokona vagy sógora, avagy oldalági rokona vagy sógora harmadik fokig fél gyanánt szerepel, nemkülönben oly ügyekben is, melyekben mint meghatalmazott, tanú, szakértő vagy biró már működött. Azon kivül kérelem folytán elfogultság okából visszautasítható az oly biró, a kinek pártatlan eljárásában bizni nem lehet. A panasz (Klage) az illetékes közigazgatási bíróságnál írásban adandó be; a járási bizottságnál azonban a panasz jegyzőkönyvbe is mondható. A panaszban határozott kérelemnek kell foglaltatnia, abban a panaszlott személye határozottan megnevezendő, az igény tárgya és a kérelem indokai előadandók. Ha a panaszban emelt igény jogilag alaptalannak bizonyul, az minden további eljárás mellőzésével indokolt végzéssel (Bescheíd) visszautasítható. Ha a panasz jogilag alaposnak látszik, ugyancsak minden további tárgyalás nélkül indokolt végzéssel fel lehet szólítani a panaszlottat, hogy a panaszlót elégítse ki (Klaglosstellung des Klagers). Ez a »Klaglosstellung« megfelel az intési eljárásnak a polgári törvénykezésben. Az említett kétnemű végzést (ezt a szokásos terminológia Vorbescheid-nak nevezi) a járási választmány nevében az elnök, a kerületi választmány nevében az elnök a két kínevezett taggal együttesen van jogosítva kibocsátani. A végzésben kimondandó, hogy a feleknek jogukban áll vagy a szóbeli tárgyalás elrendelését kérni (Antrag auf mündliche Verhandlung), vagy pedig azt a jogorvoslatot venni igénybe, melynek helye volna, ha a biróság testületileg határozott volna. Ha szóbeli tárgyalás kéretik, azt el kell rendelni. Ha a biróság nem elutasító végzést hoz, a panasz azzal kézbesítendő a panaszíottnak, hogy ellennyilatkozatát meghatározott, 1—4 hétig terjedhető határidőn belül Írásban nyújtsa be. A járási választmány előtti eljárásban az ellennyilatkozat is jegyzőkönyvre adható. Az ellennyilatkozat közöltetik a panaszlóval. Minden beadvány másodpéldányban is benyújtandó és a bizonyító iratok csatolandók. . . . KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XIV. KÖTET. 34