Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

256 510. szám. felhívhatja a feleket, hogy tényleges adataikat legkésőbb a szóbeli tárgyaláson egészítsék ki és magyarázzák meg. A bíróság elrendelheti harmadik személyeknek perbe idézését, kiknek érdekét a hozandó határozat érinti. A perbeidézés a szóbeli tárgyalásra való meghívással történik, a melyben előadandó a perbeidézés oka és a vitás ügy állása. A határozat ez esetben a perbeidézettre nézve is érvényes. A tárgyalást a kerületi tanács elnöke nyitja meg és vezeti. A tárgyaláson a felek előadják és indokolják kérelmüket; mindegyik fél a másik fél által állított tényekről nyilatkozhatik; a támadó és védő eszközök azon tárgyalás végéig érvényesíthetők, melyből az ítélet kel. Az elnöknek arra kell törekednie, hogy a tényállás teljesen felderittessék és hogy a felek czélszerű kérelmeket tegyenek (Sachdienliche AntrSge). Iratok felolvasásának csak annyiban van helye, a mennyiben azok szó szerinti tartalma lényeges. A bíróság minden tagja kérdéseket intézhet a felekhez. Az elnök és a biróság az ügy állás földerítésére elrendelhetik a felek személyes megjelenését. A tanuk és szakértők által való bizonyításra a polgári perrendtartás intézkedései alkalmaztatnak; eskü által való bizonyításnak, hacsak törvényes intézkedések ezt meg nem engedik, nincs helye. Ha a szóbeli tárgyalás folyamán olyan ténykörülmények vagy bizonyítékok adatnak elő, melyekről az előzetes nyilatkozatban nem volt említés, az ügy földerítésére vagy az ellenfél védelmi jogának biztosítására a szóbeli tárgyalásra nj határidő tűzhető ki. A biróság ezen esetben, ha ez által a vitás ügy eldöntése lényegesen hátráltatik vagy a késedelmet a fél elkerülhette volna, a felet a perköltségeknek részben vagy egészben való megfizetésében elmarasztalhatja. , Ha a szóbeli tárgyalásnál valamelyik fél elmarad, a megjelenő ellenfél kérelmére, a mennyiben a tárgyalást az előzőleg ismertetett intézkedés értelmében nem kell elhalasztani, a tárgyalás megtartható. Az elmaradt fél kérelmét és ha szükséges, előző nyilatkozatát az elnök hozza a biróság tudomására. Ha mindkét fél elmarad, akkor velük közlendő, hogy az eljárás újabb kérelemig nyugszik, ha azonban az ügyiratok tanúsága szerint az egyik fél kifejezetten kérte a határozathozatalt és az ügy a határozathozatalra kellően elő van készítve, akkor a kerületi tanács az elnök előadása alapján határoz. Az ítéletet csak azon bírák hozhatják, kik a tárgyalásban részt vettek. A biróság a tárgyalás és az esetleges bizonyítás össztartalmának figyelembevételével szabad meggyőződése alapján ítél. Az ítéletnek tartalmaznia kell a felek és képviselőik, a biróság és a bírák nevét, a tényállást és az indokokat. Az Ítélet kihirdetése rendszerint a szóbeli tárgyalás befejeztével történik. Két hét alatt az ítélet a felebbviteli határidőkre vonatkozó figyelmeztetéssel együtt a feleknek írásban kézbesítendő. l^ Á. kerületi tanács ítéletei ellen a felek és közérdekből az elnök felebbezhetnek a közigazgatási törvényszékhez. A határidő egy hónap; a felebbezés a kerületi tanács elnökénél írásban nyújtandó be vagy jegyzőkönyvbe mondható, a közigazgatási törvényszéknél is beadható írásban. A felebbezésben új tények és bizonyítékok is előadhatók. A felebbezés beérkeztével a periratok a közigazgatási törvényszéknek előterjesztendők, illetve ez által bekövetelendők. Ha a felebbezés önmagában meg nem engedett (an sich unstatthaft) vagy nem a törvényes formában, vagy a határidő lejárta után adatik be, a közigazgatási törvényszék által hivatalból, rendszerint szóbeli tárgyalás nélkül, mint jogositatlan, visszautasítandó. Ha a kerületi tanács elnöke akar felebbezni, az ítélet kihirdetését legfölebb 8 napra felfüggeszti. A kihirdetés azon kijelentéssel történik, hogy közérdekből felebbezés adatott be. A felebbezést, melyet a további eljárásban a ministeri megbízott képvisel, a tárgyalástól számított egy hó alatt kell a közigazgatási bíróságnál benyújtani. A felebbviteli biróság a kérelem határai között újból tárgyalja a vitás ügyet. Az