Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
244 . * 510. szám. zatok ellen hatáskör-túllépés (excés de pouvoir) czímén emelt panaszokban; a köztársaság elnökének rendeletei ellen emelt panaszok eseteiben (például közhivatalnok nyugdíj megállapítása kérdésében); a megyei tanácsosok (conseillers généraux) választása ellen irányuló panaszokban ; a ministerek intézkedései ellen emelt panaszokban, a mennyiben azok nem a rendes bíróság elé tartoznak, vagy a főnökségi tanács illetékességébe tartoznak; azon panaszokban, melyek a községi tanács vagy bármely érdekelt fél által a megyefőnök azon határozata ellen emeltetnek, melylyel a községi tanács határozatát megsemmisíti vagy a törvény erejénél fogva semmisnek jelenti ki; azon panaszokban, melyek az érdekeltek által a megyefó'nök azon határozata ellen emeltetnek, melylyel a községi tanács határozatának megsemmisitését vagy törvény erejénél fogva semmisnek nyilvánitását visszautasítja; a köztársaság elnökének az államtanácsban kelt azon rendelete ellen irányuló panaszokban, melylyel a családnév változtatását vagy előnév felvételét megengedi; a pénzügyminister azon panasza tárgyában, hogy a franczia bank megsértette a bankra vonatkozó törvényeket és szabályokat; a franczia bank és a banktanács tagjai, valamint alkalmazottjai között keletkezett vitás ügyekben, ha azok az érdekeltek valamelyike által az államtanács elé vitetnek; azon panaszokban, melyek a bányaművelés folytatását megtiltó vagy az engedélyt visszavonó határozat ellen irányulnak; oly panaszokban, melyek a megyefőnöknek az egészségre ártalmas vállalat részére telepengedélyezést megtagadó határozata ellen emeltetnek. Az államtanács van jogosítva az államfőnek és a régi souveraineknek rendeeteit, melyek értelmezésének szüksége merül fel, magyarázni; továbbá az államtanács a belügyminister megkeresésére azon megyei, járási, községi tanácstagokat, kik feladatuk teljesítését megtagadják, közigazgatási vitás eljárás útján lemondottaknak nyilvánítja. Mint felebbviteli közigazgatási bíróság jár el az államtanács az alsóbb fokú közigazgatási bíróságok, nevezetesen a főnökségi tanács (kivéve azon kevés esetet, midőn az állami számszékhez megy a felebbezés) és a gyarmatokban szervezett közigazgatási bíróságok ítéletei ellen beadott felebbezésekben. Az államtanácshoz felebbezhetők végre a ministereknek közigazgatási birói minőségben hozott határozatai is. Meg van ugyanis engedve bizonyos esetekben, hogy az alsóbb hatóság állítólagos jogsértő intézkedése ellen, mely ellen az államtanácsnál mint közigazgatási bíróságnál lehet panaszt emelni, a sértett fél előzetesen a ministernél keressen orvoslást (recours). A minister az ily felebbezés fölött négy hónap alatt végzést hozni tartozik, ha ezt elmulasztja, a fél rendes panaszkérvénynyel (requéte) fordulhat az államtanácshoz, mint közigazgatási bírósághoz, tartozik azonban igazolni, hogy előzőleg a ministerhez élt felebbezéssel. Mint semmitőszék (cour de cassation) működik az államtanács törvénysértés (violation de la loi), hatáskörtúllépés (excés de pouvoir) vagy a hatóságot megillető jog hibás alkalmazása (détournement du pouvoir) eseteiben, vonatkozzék a határozat bármely közigazgatási ügyre vagy vitás közigazgatási kérdésre, annyira, hogy még a szabályrendeletek is alá vanuak vetve az államtanács ezen cassatorius hatáskörének. Az excés de pouvoirra alapított eassatorius hatáskör ily széles alkalmazása csak lassan, a judikaturába bevitt merész magyarázatok alapján fejlett ki, ma azonban általánosan el van ismerve. Kiterjed ez a semmitö jogkör a következő hatóságok határozataira: a felső közoktatási tanács, a megyei tanács (conseil général), a megyei választmány (commission départementale), polgármester, járási főnök (sous-préfet), megyefőnök, minister, köztársasági elnök, — továbbá az ujouczozási felülvizsgáló tanácsok (conseils de révision cantonaux), nemkülönben az állami számszék intézkedéseire. Az államtanács intézi el a különböző közigazgatási biróságok közötti hatásköri összeütközéseket ; a közigazgatási és birói hatalom közötti összeütközések eldöntése azonban kivétetett az államtanács hatásköréből és ma külön szervre, a tribunal des couflits-ra van bizva. Az államtanács előtti eljárást az 1879. évi augusztus 2-án és 1886. évi november 12-én kelt rendeletek szabályozzák.
