Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

242 510. szám. A mi a bizonyítási eszközöket illeti, ágy tanúkihallgatásnak, vagy vizsgálatnak, mint helyszíni tárgyalásnak és szakértői szemlének is van helye. A helyszíni szemle a főnökségi tanács által megállapított módozatok szerint tartatik meg. A szakértői szemlénél rendszerint három szakértő alkalmaztatik, egy-egy a felek, egy a bíróság részéről; közös megegyezés esetén egy szakértő is elégséges. A szakértői szemle megtartásáról a felek értesíttetnek ugyan, de meg nem jelenésök annak megtartását nem gátolja. A végtárgyalás a főnökségi tanács előtt nyilvános. A végtárgyalást megelőzőleg, ha az ügy teljesen elő van készítve, az előadó írásba foglalt jelentést készít az ügyről, mely közöltetik a kormánybiztossal (commissaire du gouvernement). Az elnök állapítja meg az ülések idejét és tárgysorozatát, közli a kormánybiztossal és kifüggeszteti a tárgyalási terem ajtaján. A felek külön értesíttetnek. A tárgyaláson az előadó tanácsos előadása után a felek vagy képviselőik nyilatkozhatnak, az illetékes közigazgatási közeg is meghallgatható, ezek után a kormánybiztos nyilatkozik. A határozat meghozatala mindig páratlan számú tagból álló tanácsban titkosan történik; a kihirdetés azonban nyilvános. A főnökségi tanács határozatai az államtanácshoz, számadási ügyekben a főszámszékhez (cour des comptes) felébbezhetők. * A felebbezés általában nem bír felfüggesztő hatálylyal. A felebbezési határidő két hónap. A főnökségi tanács határozatával szemben, ha a határozat védelem hiánya (par défaut) okából hozatott, egy hónapon , belül igazolásnak (opposition) van helye. Büntető ügyekben ez csak akkor van megengedve, ha a fél az ellene beadott panaszról nem értesíttetett; egyéb ügyekben pedig akkor, ha a fél az eljárás valamely lényeges részénél elhárithatlan akadály miatt hiányzott. Az igazolás rendszerint felfüggesztő hatályú. Az államtanács (Conseil d'Etat) az 1791-ben eltörölt régi királyi tanácsnak (conseil du roi) lépett helyébe. A VIII. év frimaire 22-én (1799. deczember 13.) kelt alkotmány, mely a consulatust létesítette, szervezte az államtanácsot is abban a formában, melyet az lényegében a mai napig megtartott. Az államtanács hivatása volt: előkészíteni a törvényeket és szabályrendeleteket és megoldani a közigazgatás terén felmerülő nehézségeket; határozott a közigazgatás és a bíróságok közötti összeütközések esetében, valamint azon vitás ügyekben, melyek elintézése korábban a ministerek feladatát képezte. Az államtanács hatáskörét egész a legújabb időkig nem önjogán gyakorolta, mert megállapodásai — az 1849-ik évtől az 1852-ik évig terjedő rövid időszak kivételével — voltakép csak tanácsok voltak, melyeknek az államfő akarata adta meg a kötelező erőt. Az 1872. év óta azonban az államtanács Ítéleteiben souverain. Az államtanács mai szervezete az 1872. évi május 24-iki törvényen alapul, melyet az 1875. évi február hó 25-én, 1879. július hó 13-án és 1886. október hó 26-án kelt törvények részben módosítottak, Az 1872. év óta alkotott, az államtanácsra vonatkozó törvények a szervezet lényegét nem érintik. Az államtanács mai szervezetében áll: az igazságügyministerből, mint elnökből, az alelnökből, 32 rendes és 18 rendkívüli tanácsosból, 30 folyamodásmesterből (maitres des requétes), 36 ügyészből (auditeurs), egy főtitkárból (secrétaire général) és a vitás ügyek osztályának titkárából (secrétaire spécial attaché á, la section du contentieux). Valamennyi tagot a köztársaság elnöke nevezi ki s bocsátja el és pedig a tanácsosokat a ministertanácsból kiadott rendelettel. Rendes tanácsos lehet minden 30 évet betöltött franczia állampolgár, a folyamodásmesterségre 27, az első osztályú ügyészségre 33 év a minimalis életkor. A tanácsosi állás fizetéssel járó közszolgálattal össze nem fér. A felső tanodák tanárai, a tábornokik, út- és hid-, tenge-