Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 237 ezeknek keretébe kell beillesztenie, és minthogy némely törvény szó szerint előírj a a döntés formáit, a békebiró kénytelen a tényállást minden kételyt kizárólag, tisztán és világosan az előirt formákra visszavezetni. Az angol jog elvben nem tesz különbséget közigazgatási és közigazgatási vitás Ügyek , között. De az eljárásban a kétféle természetű ügyek közötti különbségnek nyomai megvannak. A közigazgatási ügyek elintézésénél nincsenek egymással szemben álló ellenérdekek, különböző felek meghallgatására tehát szükség nincsen; a vitás kérdések eldöntésénél azonban az eljárás minden biztosítékai szükségszerűség megtartandók és meg is tartatnak. Ha tehát a tételes angol jog nem különböztet is a békebiró hatáskörébe tartozó ügyek küzött, mégis nem nehéz azokat a tisztán közigazgatási természetű és a közigazgatási vitás ügyek csoportjába sorozni. Az njabb reformok folytán Angliában is különválasztattak a tisztán közigazgatási és a közigazgatási vitás kérdések. A tisztán közigazgatási ügyek közül sokat a boardok, ismét sokat a county council hatáskörébe utaltak át. A county couneilra ment át az útügy, egészségügy, állategészségügy, súlyok és mértékek rendészete stb., ugy hogy a békebirói állásnak bírói jellege ma még kifejezettebb, mint volt ezelőtt, mert a vitás ügyek mind megmaradtak a békebiráknál. Az egyes békebirák által és a petty session vagy a special session által hozott határozatok és kiadott rendeletek sok esetben végérvényesek (a mi azonban a fötörvényszékek által való jogi ellenőrzésnek nem képezi gátját), mindazon esetekben azonban, melyekben a törvény megengedi, felebbezésnek (appeal) van helye a békebirák negyedévi üléseihez (quaiter session). A negyedévi ülések a XVIII. század óta folyton szaporodó esetekben képezik az egyes békebirák és békebirói kis ülések határozatainak felebbezési fórumát. Korábban csak a birodalmi törvényszékek writjei szolgáltak a panaszok elintézésére, a gyakorlat azonban kimutatta egy középső fórum szükségét. A negyedévi üléseken összejövő békebirák elnöküket saját magok közül választják, csak a törvények által meghatározott külön esetekben van fizetett, jogértő elnök alkalmazásának helye. A felebbezésnek az esetek többségében felfüggesztő hatálya van. Felek gyanánt szerepelnek: egyfelől a ftlebbezo, mint sértett fél (the person grieved, injured, affected), másfelől a panaszlott (the party concerned, appealed against, the party by wliose act the appealaut feejs himself agrieved). A felebbezés tárgya a megtámadott intézkedés törvényszerűsége. A panaszlott tehát rendszerint az a békebiró, a kinek intézkedése megtámadt itik, némely esetben az, a kinek érdekében az intézkedés történt. Államügyész nem szerepel az eljárásban, maga a bepanaszolt képviseli: az államérdeket. A felebbezés határideje legtöbbször a sérelmes határozatot követő legközelebbi negyedévi ülés; a hol a törvény nem határozza meg a felebbezés határidejét, ott a bíróság belátása szerint »reasonable time* állapítja meg a felebbezés határidejét. A felebbezésnek, ha a törvény előírja, írásba kell foglaltatnia, különben elég annak szóbeli bejelentése is. A felebbezés megindokolását hol megkívánják a törvények, hol nem; a felebbezés bejelentésének azonban annyira érthetőnek kell lennie, hogy a bepanaszolt tudhassa, mire kell válaszolnia. Az esetek nagy részében a felebbezőtől jelentékeny pénzbeli biztosíték követeltetik, a minek czélja a felebbezések elszaporodásának meggátlása. . A végtárgyalás (trial) nagyobbára a polgári per mintájára megy. Az eljárás menetének nagyobb része a bíróság belátására van bizva. Tanuhallgatás (hearing) is gyakran helyt foglal.