Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám, 211 esetében, a vasúti vállalat részére fizetendő váltságösszeget, illetőleg megváltási járadékot a törvény és engedélyokirat ellenére állapítja meg; 2. a vasút visszaháramlásának esetére az engedélyes vállalatot a fennálló szabályok és az engedélyokirat értelmében megillető tőke és egyéb járandóságok megállapítása tekintetében az emiitett határozmányok ellenére dönt, vagy a vasúti vállalatot illető követelések kiegyenlítését megtagadja; 3. a vasúti vállalat igazgatóságára, vagy az igazgatóság egyes tagjaira az üzletrendtartás 85. §-ában foglalt rend- és fegyelmi büntetéseket törvény és szabály ellenére alkalmazza; 4. a posta-szállitás feltételeit a törvény (1888: IV. t.-cz. 4. §. b) pontja) és az engedélyokirat ellenére állapítja meg; 5. törvényes alap nélkül oly díjszabást létesít, mely az engedélyesnek az engedélyokirat alapján szerzett jogaiba ütközik; 6. a későbbi törvény terhelő rendelkezéseit a korábban engedélyezett vasútra a törvényben foglalt felhatalmazás hiányában kiterjeszti, vagy a későbbi törvény kedvezményes rendelkezéseinek a korábban engedélyezett vasútra való alkalmazását a törvény határozata ellenére megtagadja. 98. §. A közigazgatási hatóságnak azon határozata ellen, melylyel valamely vasútnak ostromállapot, vagy háború idejében a katonai hatóságok által egészben, vagy részben katonai czélokra lett használása következtében felmerülő károk megtérítése iránt intézkedik (vasúti üzletrendtartás 70. §-a). X. CZIM. Állategészségi ügyékben. 99. §.' A főszolgabírónak, rendezett tanácsú város polgármesterének, törvényhatósági város rendőrkapitányának s a fő- és székváros kerületi elöljárójának azon határozata ellen, melylyel 1. á hatóságilag kiirtott állatok, vagy megsemmisített tárgyak után járó kártalanítás kérdésében intézkedik (1888: VII. t.-cz. 105—112. §-ai és az 1893: II. t.-cz. 3. §-a); 2. az állatjárványok alkalmával elrendelt zárlatok és egyéb óvóintézkedések költségeinek behajtását elrendeli (1888: VII. t.-cz. 114—116. §-ai). Az 1888: VII. t.-cz. 109. §-ának azon intézkedése, melynél fogva a kiirtott állatok vagy megsemmisített tárgyak után járó kártérítésnek 300 forintnál nagyobb összegben való megállapítása esetében, az arra vonatkozó elsőfokú határozat felülvizsgálat végett mindig felterjesztendő a másodfokú hatósághoz, s innen a földmívelési ministerhez: ezen törvény életbeléptével hatályát veszti. 100. §. ' Az alispánnak (törvényhatósági város polgármesterének) azon határozata ellen, melylyel a letelepülő állatorvos oklevelének kihirdetését, vagy az állatorvosi gyakorlat űzését megtagadja, illetőleg betiltja (1888: VII. t.-cz. 119. §-a és 135. §. j) pontja). 27*