Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-502. Törvényjavaslat, a kir. Curia és kir. itélőtáblák itélőbiráinak szaporitásáról és az 1877:V. törévnyczikk módositásáról

176 502. szám. A kir. Curia itélö bíráinak létszáma egy elnök, egy másodelnök, hét tanácselnök és 62 előadó ítélő bíróból áll. Ez a létszám a Curiához utalt ügyek elintézésére már kezdetben elégtelennek bizonyulván, a kisegitő-birói rendszerhez kellett nyúlni. Az 1877: V. t.-czikkben ugyanis felhatalmaztatott az igazságügyi kormány, hogy a budapesti kir. Ítélőtábla bíráinak sorából a szükséghez képest kisegítőket rendeljen be. A kisegítők száma kezdetben kevesebb volt; — az 1890. évben azonban — a Curia ügyforgalmának növekedése folytán — már tizenkettőre emelkedett. Az ügyforgalomnak ujabbi növekedése következtébe.i előállt fentebb vázolt helyzeten most már a kir. Curiánál alkalmazott itélő-birák létszámának legalább egy tanácscsal való felemelésével kell segíteni. Szem előtt tartva az államháztartás érdekét, ezt — az igazságügyi érdek sérelme nélkül — ugy vélem kereszttilvihetőnek, hogy a curiai itélőbirák száma csak hárommal emeltessék, a még szükséges létszám pedig kisegítő kir. táblai bíráknak nagyobb számban való alkalmazásával pótoltassák. A mi pedig a kir. ítélőtáblákat illeti, az ezeknél alkalmazható ítélő bírák maximális létszáma az 1890: XXV. t.-czikk 7. §-ában 245-ben állapíttatott meg. Ez a megállapítás az akkori ügyforgalom alapján történt; — indokolt tehát, hogy legalább megközelítőleg abban az arányban ezaporittassék az ügyek feldolgozására szükséges munkaerő, a mely arányban az ügyforgalom időközben növekedett. E mellett tekintetbe veendő az is, hogy a curiai kisegítő bírák számának fentebb indoko't szaporítása szükségszerűen apasztani fogja a kir. ítélőtábláknál tényleg működő bírák számát s az ekként támadt hiány pótlásáról új táblabírói állások rendszeresítése által kell gondoskodni. Mindezek szem előtt tartásával a törvényjavaslat, melyet ezennel beterjeszteni van szerencsém s melyet a tisztelt képviselőháznak teljes tisztelettel elfogadásra ajánlok, oly módon veszi czélba a kir. Curia és a kir. ítélőtáblák munkaerejének megfelelő szaporítását; hogy ez az intézkedés ne bírjon az állandó létszám-szaporitás jellegével. Az 1. §. szerint ugyanis a mutatkozó szükséghez képest számfeletti itélőbirák (tanácselnökök, bírák) nevezhetők ki, a melyeknek száma a kir. Curiánál legfeljebb háromban, a kir. ítélőtábláknál pedig legfeljebb tizennégyben van megállapítva; — ide nem értve azokat a számfeletti bírákat, a kik az igazságügyministeriumban törvény-előkészítés czéljából alkalmazható bírói tagok helyett az 1889 :XLV. t.-czikk 4. §-a értelmében nevezhetők ki. A kir. Ítélőtáblák bírói létszámának számfeletti bírákkal ideiglenes szaporítása szükségessé teszi az 1877 : V. t.-czikk annak a rendelkezésének a módosítását is, mely szerint a kir. Curiához kisegítő birákul csak a budapesti kir. ítélőtábla birái voltak berendelhetők. Ezt a rendelkezést jelenleg csak ugy lehet végrehajtani, hogy ha a kisegítő biróul kiszemelt ítélőtáblai biró, ki valamely vidéki ítélőtábla létszámához tartozott, előbb a budapesti Ítélőtáblához áthelyeztetik. Ez az eljárás, tekintettel arra, hogy a curiai kisegitő bírák alkalmazásának szüksége a perjogi reform későbbi hatásaként beállandó munkakevesbedés követkézlében bizonyos idő múlva meg fog szűnni, a budapesti kir. 'télőtábla létszámában lényeges aránytalanságot eredményezhet a többi Ítélőtáblákkal szemben, mely aránytalanság a rendes személyváltozások (előléptetés, nyugdíjazás, elhalálozás) bevárása mellett nehezebben, csak hoszszabb idő múlva fogna megszűnni. Erre való tekintettel a 2. §. a szóban forgó rendelkezések oly irányú módosítását czélozza, hogy curiai kisegitő birákul nemcsak a budapesti Ítélőtábla, hanem a vidéki Ítélőtáblák birái is alkalmazhatók. Egyúttal gondoskodva van arról is, hogy a vidékről behívott biró ugyanazokban az illetményekben részesüljön, mint a budapesti Ítélőtáblai biró. A költözködési költség megtérítése kérdésében a javaslat ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint a mely a \idéki törvényszéki bíráknak a fennállott budapesti kir. Ítélőtáblához kisegitő birákul történt alkalmazása idejében az 1888 : IX. t.-czikkben nyert kifejezést. E szerint a vidéki tábláktól behívott birák Budapestre költözésök és esetleges visszaköltözésök költségének megtérítéséül megfelelő átköltözési átalányt kapnak. A 3. §. a czélba vett munkaerő-szaporítás költségeinek mikénti fedezéséről gondoskodik oly módon, hogy — a mennyiben a javaslat netán még a folyó évben emeltetnék törvény erejére — a folyó évben a költségvetésileg előirányzott összegnél nagyobb teher előreláthatólag nem fog előállani. Kelt Budapesten, 1893. évi november hó 6-án. Szilágyi Dezső s. k, igazságügyi minister.