Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-498. Törvényjavaslat az irodalmi vagy művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalma végett Nagy-Britániával 1893. évi április hó 24-én Bécsben kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában

154 493. szám. Melléklet a 498. számú irományhoz. Indokolás, „az irodalmi vagy művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalma végett Nagy-Britániával 1893. évi április hó 24-én Bécsben kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában" készült törvényjavaslathoz. A nagybritániai kormány kezdeményezése folytán tárgyalások indultak mégoly czélból, hogy az irodalmi vagy művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalma véget NagyBritániával államszerződést kössünk. E tárgyalások során a magyar kormány súlyt fektetett arra, hogy a megállapodások ama határok közt maradjanak, melyeket a magyar törvényhozás helyeseknek ismert el akkor, midőn az Olaszországgal 1890. évi július hó 8-án kötött hasonló államszerződést az ország törvényei közé (1891: III. t.-cz.) beiktatta. Az államszerződés Nagy-Britániával az utóbb emiitett irányelvek szerint 1893. évi április hó 24-én létre is jött az utólagos megerősítés fentartása mellett. Minthogy ez az államszerződés, melyet törvényjavaslatba foglalva, beczikkelyezés végett a törvényhozásnak ezennel bemutatok, az Olaszországgal fetnálló hasonló szerződésünk mintájára készült, elegendőnek tartom az alábbiakban a két szerződés közt feuforgó eltérések feltüntetésére és okadatolására szorítkozni. Az I. czikk az Olaszországgal kötött államszerződés 1. czikkének három első bekezdését tartalmazza négy bekezdésben. Nevezetesebb eltérés csak az, hogy az ezúttal bemutatott államszerződés nem a mű megjelenésének, illetőleg eredetének helyéről, hanem ugy itt, mint egyéb helyeken következetesen azon országról szól, a hol a míí először tétetett közzé, mert az angol törvények (International and Golonial Copyright Act. 1886) az utóbbi kifejezés felel meg és használata ellen a szerzői jogról intézkedő 1884?: XVI. t.-c/.ikk szempontjából sem forog fenn észrevétel. E kifejezés használata által és tekintettel a jelen szerződés I. czikkének utolsó bekezdésére, fölöslegessé vált egyszersmind az olasz szerződés 3. czikkének első bekezdése, mely az eredet helyének fogalom meghatározását adja. Az olasz szerződés 3. czikkének második bekezdése, figyelemmel a jelen szerződés I. czikkében foglaltakra, szintén nélkülözhetőnek mutatkozott. A II. czikk első bekezdésének első mondata, mely a fordítás jogára is kiterjeszti az államszerződés oltalmát, lényegileg az olasz szerződés 1. czikkének utolsó bekezdésével azonos intézkedést tartalmaz. A szóban forgó II. czikk többi részei a fentebb idézett angol törvény