Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-441. Törvényjavaslat, a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

56 441. szám. 1-ső melléklet a 44.1. számú irományhoz. Indokolás, „a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Budapestnek Esztergommal a Duna jobb partján vasúti Összeköttetésbe hozatala már két évtized óta különféle tervezgetések és vállalkozási kísérletek tárgyát képezte és pedig különösen azon czélzattal, hogy az esztergomvidéki gazdag kő- és kó'széntelepek kiterjedtebb feltárása és forgalomba hozatala, főleg pedig a fő- és székvárosnak olcsóbb kőszénnel való ellátása biztosíttassák. E vonalra évek során át többen kaptak előmunkálati engedélyt; minthogy azonban a vállalkozók kezdetben mindannyian a Duna jobb partján tervezték a budapesti kiindulási állomást, s igy a fő- és székvárosnak a Duna balpartján elterülő sokkal népesebb, gyárak és ipartelepekben aránytalanul gazdagabb részére nézve a tüzelő és fűtő anyaghoz olcsóbban való juthatás szempontjából a tervezett vasút nagyobb jelentőséggel nem birt volna; s miután továbbá a tervezett vasúti összeköttetések kivétel nélkül kedvezőtlen lejtviszonyokkal s igy korlátolt szállító képességgel bírtak volna, mi mellett a megépitési költség mégis igen magasra előirányoztatott; a kormány részéről minden irányban nyújtott támogatás daczára sem sikerült mindez ideig a két évtizeden át több-kevesebb megszakítással csaknem állandóan folytatott engedélyezési tárgyalásokat sikerre vezetni, illetve a vasút megépítését biztosítani. A budapest-esztergomi vasút létesítése iránti tárgyalások sikertelensége az esztergomvidéki gazdag kőszéntelepek nagyobb szabású feltárását önként érthetőleg fölötte gátolta; s habár e tekintetben a viszonyok az 1890. évi XXXIV. törvényczikkel megadott felhatalmazás alapján engedélyezett esztergom almásfüzitői'helyiérdekű vasút megépítése folytán lényegesen javultak is, mindazonáltal korántsem esett el annak szüksége, hogy az esztergomvidéki kőszéntelepek a főés székvárossal rövidebb sinúttal közvetlen összeköttetésbe ne hozassanak. Ezen közvetlen vasúti összeköttetés létesítését különösen indokolttá tette örvendetesen fejlődő gyáriparunknak és magának a fő- és székvárosnak érdeke. Azon verseny ugyanis, melylyel a legtöbb iparágnak s nevezetesen a mezőgazdasággal legszorosabb kapcsolatban álló malom-, szesz- és czukoriparnak küzdenie kell, csak az esetben folytatható sikeresen, ha a termelés feltételei kedvezőbbekké alakulhatnak, s nevezetesen, ha á gyáripar egyik legfontosabb szükségletének, a kőszénnek beszerzése minél könnyebben és jutányosán biztositható. Tény ugyanis az, hogy az utóbbi évtizedben gyáriparunk fejlődésével és vasúthálózatunk növekedésével a szénszükséglet nagy arányokban emelkedett- s ennek következtében a szénárak is, daczára a széndíjszabások mérséklésének, emelkedő irányzatot követtek. E tekintetben a gyáripar termelési viszonyainak lényeges javulása várható a budapestesztergomi helyi érdekű vasút létesítésétől, a mennyiben az esztergomvidéki szénbányákból belát-