Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-440. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

440. szám. 39 Büntetendőnek vélem azonban azt, a ki apaállatot tenyésztési igazolvány nélkül másoknak tenyésztés czéljából átenged, vagy a ki ilyen apaállatot másnemű állatokkal a közös legelőre hajt; ennek büntetése javaslatom szerint 200 koronáig terjedhet. IV. FEJEZET. A Mrtokhatár megjelölései. A birtokhatárok megjelöléséről kodifikált magánjogi határozatok hiányában mezőgazdasági viszonyaink közt mulhatlanul szükséges intézkednünk. Magában a törvényben azonban csak azon jogelv mondatnék ki, hogy a földbirtok 'határai, minden birtokos által látható módon megjelölendők, a további részletek szabályozását a törvényjavaslat itt is, mint általában több helyen, a földművelésügyi ministerre bizza, felhatalmazván azt, hogy az a törvényhatóságok meghallgatása mellett rendeleti utón intézkedjék. A rendelet tartalmát is előírja a törvényjavaslat, a mennyiben abban gondoskodni kell arról, hogy ki hol tartozzék határát megjelölni, hol alkalmaztassanak állandó és hol ideiglenes határjelek? Milyenek legyenek a határjelek? Mennyi idő alatt állíttassanak azok fel és mennyi idő alatt igazíttassanak ki. A 32. §. általános elvként kimondja azt is, hogy a szomszédoknak kárt okozó határjelzés tilos s ilyenek megsemmisítendők. Ámbár általános magánjogi elv, hogy másnak kárt senki sem okozhat, a mezőgazdaságról ós mezőrendőrségről szóló törvényben mindamellett is a káros határjelzések megsemmisítéséről és tilalmáról gondoskodni kell, mert különös az, ha élő fánál jelöltetik a határ, ez a szomszédnak tetemes kárt okozhat, mert bizonyos fanemek igen terjednek és a szomszéd földjében is kárt okozhatnak. A 33. §. gondoskodik arról, hogy a határjelek felállítása és fentartása a községi elöljáróság felügyelete alá helyeztessék s ez gondoskodni tartozik, hogy a megrongált vagy megsemmisült határjeleket, ha máskép nem lehet, a tulajdonos költségén felállíttassa. A rendeletnek van fen tartva az, hogy e határjelek időnként, különösen oly községekben, hol a számtalan kis parczellák miatt a határok iránti villongások gyakoriak, egy vagy két évenként a határjelek felülvizsgálata eszközöltessék és ez alkalommal a községi elöljáróság a határjelek megigazitásáról vagy kijavításáról stb. gondoskodjék. Ez utön remélni lehet, hogy számtalan határvillongás és hosszadalmas pereknek elejét lehet venni. Az természetes, hogy a közigazgatási hatóságnak csak magukra a határjelekre vonatkozólag terjed ki hatásköre, a mint azonban a tulajdon válik vitássá, az a közigazgatási hatóság illetékességi körébe már nem tartozik, hanem a rendes birói útra utasítandó, mi által a birói és közigazgatási hatáskör közötti határvonal minden kételyt kizáró módon meg van határozva. Kihágást követ el és 200 koronáig büntetendő az, a ki a szomszédra nézve káros határjelzést alkalmaz. V. FEJEZET. A mezei dűlőutakról. A közutakról és vámokról szóló 1890 : I. t.-cz. meghatározza a különböző utakat, de az úgynevezett mezei dűlőutakról nem gondoskodik és miután e mezei dülőutak nem valami nagyobb fokú közlekedés közvetítésére, hanem csak arra szolgálnak, hogy mindenki a saját birtokához juthasson, az úgynevezett mezei dűlőutakról, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvényben kell gondoskodásnak történnie és mindenekelőtt a törvénynek rendelkezni kell arról, a mi különben a tagosításról szóló törvények és utasításokban is ki van mondva, hogy a