Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.
Irományszámok - 1892-447. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a balaton-szent-györgy-somogy-szobbi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában
150 447. szám. Az állomásokon előállítandó véltóőri lakásokon és a vonalon esetleg szükséges őrkunyhókon kívül a nyílt pályán a kereskedelemügyi m. kir. minister által meghatározandó helyeken, összesen 11 őrház lesz épitendő, a hozzájuk tartozó melléképülettel, kúttal és kenyérsütő kemenczével együtt. Közczélok, u. m.: a jövedék, posta, távírda, rendőrség stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyesek csak külön kárpótlás mellett kötelezhetők. A felvételi épületek, lakó- és őrházak, továbbá a rakodók, tisztító gödrök, aknák, csatornák és kutak, valamint a kenyérsütő kemenczék kőből vagy téglából falazva állitandók elő, mig a mozdonyszinek toldalékaikkal együtt, kő- vagy téglaalappal és lábazattal favázas falakból; az árú-, kézi- és pályafentartási raktárak, melléképületek, szén- és gabonaszinek pedig kő- vagy téglaalappal és lábazattal, illetve kő- vagy téglaoszlopokon fából építhetők. A vizállomási kutaknak oly vizbőséggel kell birniok, hogy minden egyes kút 24 óránként legalább 50 m 3 vízmennyiséget a kellő minőségben szolgáltatni mindig képes legyen és akként rendezendők be, hogy a mozdony ejector és vizdarú segélyével közvetlen a kútból legyen vízzel ellátható. VI. Pályaelzárás és jelzés. A pálya bekerítése csak különös figyelemreméltó helyeken és ott szükséges, hol a pálya jelentékenyebb forgalmat közvetítő közutak vagy helyiségek közvetlen közelében, illetve azokon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest bekeritendők. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, a hol azok a fenforgó viszonyoknál fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők. Az útátjárók elzárására szükséges sorompók csak nagyon látogatott íitátjároknál vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárástól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjárásoknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyesek kötelesek üzleti távirdát létesíteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető legyen. A vonatok keresztezésére szolgáló vágányokban fekvő váltók világitható jelző-tárcsákkal látandók el. A balaton-szt.-györgyi beágazásnál egy kézzel állitható távjelző, a somogy-szobbi állomás előtt pedig villamos védjelző állítandó fel. Egyébként a lát-, hang- és harangjelzők mindaddig mellőzhetők, mig a sűrű -vonatforgalom azok előállítását nem teszi szükségessé. A kézi és a vonatokon használandó jelzőeszközök a fennálló szabályok szerint rendezendők be. VII. Üzleteszközök. Az üzleteszközöket az 1893. évi június hó 6-án kelt engedélyokirat 2. §-ában idézett vasúti üzletrendtartás 2. és 22. §§-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, a mennyiben ezek azádézett engedélyokirat határozmányai folytán változást nem szenvednek, engedélyesek maguk választhatják ugyan meg, kötelesek azonban a beszerzendő forgalmi eszközök részletterveit, valamint azok nemét, számszerinti mennyiségét és pénzértékét tartalmazó kimutatást a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez átvizsgálás és jóváhagyás végett még a megrendelés előtt bemutatni.
