Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.
Irományszámok - 1892-445. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a csetnekvölgyi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
102 445. szám. 2*/. A 2*/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett vasútvonal építési hossza 24*0 kilométer. Az engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletbereDdezési feltételek értelmében a pálya oly módon lesz megépítendő, hogy azon a vonatok óránként 30 kilométer legnagyobb menetsebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 21°/oo. A legkisebb kanyarulat féláttnérője a nyilt pályán 200 méter. A pálya egy vágánya szabványos nyomtávval épitendő, s az aezélból gyártandó sínek folyóméterenként 23*6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek. A helyi érdekű vasúton Pelsőcz csatlakozó állomáson kivül a következő állomások, illetve megállóhely létesíttetnek: Kuntaplócza állomás, Csetnek város megállóhely, Csetnek vizállomás, Ochtina állomás, Rochfalva rakodó állomás, Nagy-Szlabos vég- és vizállomás. Az építési munkálatokat engedélyes az engedélyokirat keltétől számitott egy és fél év alatt befejezni, és a vasutat a közforgalomnak átadni tartozik. A tényleges építési és üzletberendezési költség 871.000 frttal, azaz pályakilométerenként 36.292 frttal állapíttatott meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 60.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 23.000 frt lesz fordítandó. A 871.000 forintnyi tényleges építési és üzletberendezési tőke beszerzését engedélyes akként tervezi, hogy annak 35°/oa, vagyis 304.850 forint az 1888. évi IV. törvényezikk 10. §-ának megfelelően 5°/o-os teljes névértékben elhelyezendő törzsrészvények, a még szükséges 65°/o, vagyis 566.150 forint pedig 5°/o-os elsőbbségi részvényeknek kibocsátása segélyével fog beszereztetni. A szóban forgó s iparfejlesztési szempontból különös közgazdasági jelentőséggel biró vasútvonal megépithetése érdekében annak javára a következő állami segély biztosíttatott: A postának az engedély egész tartama alatt ingyen eszközlendő szállítása fejében az 1888. évi IV. t.-cz. 4-ik §-a alapján a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számítva 50 éven át 2.630 forint évjáradék fizettetnék, melynek 47.800 forint tőkésített összeg felel meg. A helyi érdekű vasutak segélyezésére költségvetésileg engedélyezett alap terhére pedig a helyi érdekű vasút építési tőkéjéhez 1893. évtől kezdve 10 éven át egyenlő 11.297 frtnyi kamatmentes részletekben kifizetendő 87.100 frt hozzájárulás adatnék. Ezen kétrendbeli államsegély fejében a helyi érdekű vasút Összesen 134.900 frt névértékű törzsrészvényeket fog az állam tulajdonába átbocsátani. Ezen állami hozzájárulások összege a helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének együttesen 15°/o-át teszi és a törvényszabta 10°/o maximumot egyik czímen sem haladja meg. A pálya megépítéséhez — eltekintve a fent számjelzett állami segélyezésektől, — Grömör- és Kis-Hont vármegye 25.000 frttal, Csetnek város pedig 2.000 frttal járulnak, a törzsrészvénytőke többi része magánérdekeltségi hozzájárulásokból fedeztetvén. A helyi érdekű vasút üzletét a magyar királyi államvasutak igazgatósága fogja kezelni. Az előadottak alapján biztosítva lévén ezen helyi érdekű vasútnak létesítése, az engedélyokiratot, mint már fentebb említeni szerencsém volt, kiadtam és kérem a tisztelt képviselőházat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni s azt hasonczélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapesten, 1893. évi szeptember hó 24-én. Jjukács Béla s. h., kereskedelemügyi m. kir. minister.
