Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-440. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

440. szám. 5 Kinek területére a nyomásos gazdálkodás nem terjed ki, azt az abból származó előnyök sem illetik meg. A másodfokú hatóság határozata ellen további felebbezésnek nincs helye. 4. §. Hol a nyomásos gazdálkodás a jelen törvény életbeléptekor már nem volt gyakorlatban, az érdekelt birtokosoknak birtokarány szerinti többsége a nyomásos gazdálkodásra leendő visszatérést hat év alatt kérheti, ha a község határa nincs tagositva vagy ha tagositva van ; de a birtokosok egy részének illetősége több dűlőben osztatott ki. A kérelem tárgyalása és az a feletti határozat az alább következő 5. és 6. §-okban megjelölt módon és hatóságok által történik. A másodfokú hatóságnak joga van a viszonyok gondos mérlegelése után a nyomásos gazdálkodás visszaállítását elrendelni vagy megtagadni. Az, a kinek önáüó pusztája vagy a kinek illetősége egy tagban van, a ki földjén tanyát vagy állandó épületet emelt, a kinek nincs minden fordulóban birtoka, vagy végül, a ki földjét már akként mívelte, hogy a mívelési módnak a nyomásos gazdálkodás követelményeihez képesti változtatása rá nézve hátránynyal járna, az arra való visszatérésre saját akarata ellen nem kényszeríthető. 5. §. Hol a nyomásos gazdálkodás fentartatott vagy visszaállíttatott és a fentartás vagy visszaállítás óta hat év eltelt, a terület szerint érdekelt birtokosok egy tizedrésze azon gazdálkodási rendszernek megszüntetését kérheti. Az elsőfokú hatóság, ha a kérelem a kellékeknek megfelel, az érdekelteket a községben szokásos módon a községben tartandó gyűlésre összehívja s arról a távol lakó birtokosokat is külön értesiti. A gyűlés megtartására kitűzendő határidő a kitűzés idejétől számítandó 30 napnál rövidebb nem lehet. 6. §. A gyűlésen a főszolgabíró vagy helyettese (polgármester) elnököl s az érdekelteket a hozandó határozat gazdasági fontosságára figyelmezteti, azután az indítvány mellett és ellen felhozott indokokat, valamint a szavazás eredményét jegyzőkönyvbe véteti és azt véleményes jelentése kíséretében a másodfokú hatósághoz terjeszti fel. A másodfokú hatóság, ha az indítványt az érdekeltek birtokarány szerinti többsége elfogadta, a hozott határozatot megerősíti, ha azonban a többség az indítványt nem fogadta el, de a mellett legalább egyharmada szavazott, a fenforgó viszonyok gondos mérlegelése után határozatot hoz, melyben a szabadon való gazdálkodást megengedi vagy pedig a nyomásos gazdálkodás további fentartását rendeli el. A határozat ellen a földmívelésügyi ministerhez felebbezésnek van helye, ki végérvényesen határoz. A jogerőre emelkedett határozat, ha a szabad gazdálkodást mondja ki, egyáltalán, ha pedig a nyomásos gazdálkodást mondja ki, ujabbi hat éven belül meg nem változtatható. 7. §• A nyomásos gazdálkodás, a közös legeltetés és a közös apaállattartás ügyeit a községi elöljáróság intézi; az állapítja meg a legeltetés módozatait és az időt, mikor a tarlóra, ugarra, rétre vagy legelőre az állatok kihajthatók (2. és 16. §.), gondoskodik az apaállatok