Képviselőházi irományok, 1892. XII. kötet • 427-437. , I-VII. sz.
Irományszámok - 1892-430. 1893. évi XVIII. törvényczikk, a sommás eljárásról
18 430. szám, 96. §. Ha valamely döntő ténykörülményre nézve más bizonyiték fenn nem forog, a biróság első sorban a bizonyitó fél ellenfelét hallgassa ki, hacsak utóbbi maga nem kéri a bizonyitó félnek eskü alatti kihallgatását; mind a két fél kihallgatása esetében is rendszerint a bizonyitó fél ellenfelét bocsássa a bíróság az esküre, a bizonyitó felet pedig csak akkor: ha a fenforgó körülményeknek a 64. §. szerinti mérlegelése után ugy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyitó fél vallomása mutatkozik valószínűnek; avagy ha az ellenfél a vallomástételt vagy az eskü letételét megtagadja. Ha a ténykörülményről csak a bizonyitó félnek van közvetlen tudomása, vagy esküre csak a bizonyitó fél bocsátható (91. 98. §§.); ezt a biróság az ellenfél beleegyezésének esetén felül csak akkor bocsáthatja esküre, ha a 64. §. szerint mérlegelendő oly ténykörülmények forognak fenn, a melyek a bizonyitó fél vallomásának valóságát támogatják. Ha a döntő ténykörülményre nézve a bizonyiték kiegészítése válik szükségessé, a biróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy a bizonyitó felet vagy ellenfelét bocsássa-e esküre. (98. §.) 97. §. Valamely kár vagy elmaradt haszon mennyiségének megállapithatása végett (65. §.) a bizonyitó fél arra nézve is eskü alatt kihallgatható, és pedig a 96. §-ban foglalt korlátozásokra való tekintet nélkül, hogy kárát, illetőleg az elmaradt hasznot mennyire becsüli. A fél, ki valamely vagyont, annak egyes alkotó részeit, adósságokat vagy bizonyítási eszközöket tartozik felfedezni, erre nézve az ellenfél kérelmére a szóbeli tárgyalás folyamán eskü alatt kihallgatható. 98. §. A felek kikérdezésére és esetleges szembesítésére nézve a 85. §. 1. és 2. pontja és a 88. és 89. §§. alkalmazandók. A fél előzetes figyelmeztetésére és megesketésére nézve az 1868: LIV. t.-cz. 200. és 204. §§-ban a tanukra nézve fölállított szabályok alkalmazandók. A 91. §-nak eseteiben a fél megesketése is mellőzendő, illetőleg mellőzhető. A fél kihallgatása fontos okokból megkeresés utján, vagy a fél lakásán kiküldött biró által is történhetik. Ilyen esetben a vallomás beérkezte után a perbíróság dönti el, hogy a kihallgatott fél esküre bocsátandó-e ? 99. §. A biróság a 64. §. szabályai szerint itéli meg a fél vallomásának bizonyító erejét, valamint annak a körülménynek a tényállítások valóságára vagy valótlanságára való befolyását, hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelent, vagy a vallomástételt egészben vagy részben, úgyszintén az eskü letételét megtagadta. A kihallgatási határnap elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye; a biróság azonban a körülmények figyelembevételével a kihallgatást újból elrendelheti. 100. §. Fő-, pót-, becslő- és felfedező eskünek, valamint az 1868: LIV. t.-cz. 172. §-ának d) és e) pontja értelmében a magánokirat Írásának és aláírásának valódisága iránt megítélhető eskünek a sommás eljárásban nincs helye.