Képviselőházi irományok, 1892. XII. kötet • 427-437. , I-VII. sz.
Irományszámok - 1892-430. 1893. évi XVIII. törvényczikk, a sommás eljárásról
430. szám. 7 2. azon keresetek, melyek egyfelől kereskedő között, másfelől czégvezetője, kereskedelmi meghatalmazottja vagy kereskedősegédje között ezen viszonyból származnak, a mennyiben az 1884 : XVII. t.-cz. szerint nem tartoznak az iparhatóság hatáskörébe; úgyszintén azon keresetek is, a melyek a czégvezetőnek vagy kereskedelmi meghatalmazottnak harmadik személyek iránti felelősségéből a kereskedelmi törvény alapján keletkeznek; 3. az ipari és kereskedelmi mustra és minta törvényes oltalmára nézve fennálló szabályoknak, valamint a szabadalmi jognak megsértéséből felmerülő kártérítési keresetek; 4. a védjegyek oltalmáról szóló 1890 : II. t-cz. alapján indított kártérítési keresetek. A fentebb felsorolt ügyekben, az 1. pont alattiakban azonban csak akkor, ha alperes kereskedő, vagy az ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez, a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek területén levő kir. járásbíróságok mint kereskedelmi bíróságok járnak el. 3. §. A peres tárgy értékének megállapításában irányadó: 1. ingatlanok tulajdonát vagy birtokát tárgyazó perekben az ingatlannak, illetőleg az ingatlan azon részének értéke, melynek tulajdona vagy birtoka vitás; 2. telki szolgalmakat tárgyazó perekben a szolgáló telek értéke; az uralkodó telek tulajdonosa azonban a rendes eljárás meginditása czéljából igazolhatja, hogy a szolgalom az uralkodó telek értékét a szolgáló telek értékén felül emeli; 3. osztályperekben a felosztandó vagyon, határperekben pedig a vitás terület értéke; 4. járadékok és más időszakos szolgáltatások vagy haszonvételek követelhetését megalapító jogviszonyok iránt indított perekben, ha a jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan, az évi szolgáltatások értékének tízszerese, és ha ezen időtartam korlátlan, akkor húszszorosa, — határozott időtartam esetében pedig az összes nem teljesített szolgáltatások értéke, és a mennyiben a határozott időtartam húsz évet meghaladna, az évi szolgáltatásoknak buszszoros Összege; 5. haszonbérleti viszony fennállása vagy tartama iránti perekben, a mennyiben az összegre való tekintet nélkül a sommás eljárás alá nem tartoznak, az egy évi haszonbérösszeg; 6. számadások megállapítása iránt indított perekben a követelések összege, és ha, a tartozások a követeléseket meghaladják, a tartozások összege; számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perekben pedig az az összeg, a melyet felperes keresetében a számadás elő nem terjesztésének esetére felszámit (16. §.). . 4.§. :.V: J Ha az érték az eljárás megállapítása szempontjából vitássá válik, a felett a bíróság, — az eljárás neme ellen tett kifogásról tartandó tárgyalás eredményéhez képest, — belátása szerint határoz. A mennyiben valamely fél más bizonyító adatot nem szolgáltat, szőlők és házosztályadó alatt álló ingatlanok értéke a legközelebb múlt évi állami adó kétszázszoros, házbéradó és földadó alá eső ingatlanoké pedig annak százszoros összegében állapítandó meg. Az ingatlan után fizetendő általános jövedelmi pótadó, útadó, törvényhatósági és a községi adók számításba nem veendők. Nem pénzkövetelés iránt indított perekben — kivéve az 1, §. 2. és 3. pontjában felsorolt ügyeket — az elsőbiróság a felebbvitel megengedhetőségének (126., 181. §§•) és a
