Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.
Irományszámok - 1892-426. 1893. évi XIV. törvényczikk, a fő- és székvárosban két állami Duna-híd épitéséről
366 426. szám 426. szám. 1893. ÉVI XIV. TÖRVÉNYCZIKK, a fő- és székvárosban két állami Duna-hid épitéséről t (Szentesüést nyert 1893. évi június hó 11-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1893. évi június hó 18-án.) Mi Els© Ferenci József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár. Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Keűyelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és KépTiselöi közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé; 1. §• Felhatalmaztatik a ministerium, hogy a) az 1870. évi X. törvényczikk alapján felvett nyereménykölcsön tartalékalapját; b) az 1870. évi X. törvényczikk alapján felvett nyereménykölcsön évi törlesztési járulékainak a tényleges szükséglet által 1893. év végéig igénybe nem vett részét; c) az 1870. évi X. törvényczikk alapján felvett nyereménykölcsön évi törlesztési járulékainak az 1894-iki évtől kezdődő és bezárólag 1910-ig terjedő idő alatt a tényleges szükséglet által igénybe nem vett részét; végül d) azt az összeget, a melylyel az 1894-től kezdve bezárólag 1910-ig terjedő időben a már meglevő budapesti állami hidak tiszta bevétele évi 650.000 frtot vagyis 1,300.000 koronát meghalad, az alábbi 2. §-ban megállapított munkálatok költségeinek fedezésére, azon túl pedig az állampénztári készletekből, a lánczhid elsőbbségi kölcsön törlesztésére forditott összegek megtérítésére felhasználhassa. A c) és d) alatt emiitett évi járulékok a szükséghez mérten azok valószinű tőkeértékére leszámitolhatók. 2. §. Az előző §-ban felsorolt összegekből: a) a fő- és székváros I. kerületi Rudas-fürdő előtti teréről a IV. kerületi eskütéri róm. kath. plébánia-épületnek vezető Dunahid, b) az I. kerületi Sáros-fürdőtől a IX. kerületi vámház-körút irányában vezető Dunahid építési költségei fedezendők és c) az a) és b) alatt megállapított munkálatok költségeinek fedezése után megmaradó rész, abban az esetben, ha Budapest fő- és székváros közönsége legkevesebb két millió o. é.
