Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-422. 1893. évi X. törvényczikk, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről

422. szám. 359 15. §• Mihelyt a forgalom a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és a gyorsabb forgalom berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, a vasut-részvénytársaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket mrgtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi ra. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A vasut-részvénytársaság köteles továbbá a keresked-lemíigyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalakon az évi elegy-bevétel kilométerenként 14.000 frtot osztrák éri ékben meghalad. Ezen kötelezettségek teljesítése azonban a vasut-részvénytársaságtól csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 16. §. A vasut-részvénytársaság köteles az engedélyezett vasutvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő július hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Köteles továbbá a vasut-részvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statistikai adatot beszolgáltatni. 17. §. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak engedélyének tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9 §. b) pontja alatt kimondott oltalommal 1880. évi július hó 1-től 1970. évi június hó 30-ig terjedő egymásután következő 90 évben állapi ttatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasutvonalak és azok tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve a vasut-részvénytársaság vagy jogutódjai a vasútvonalakat és tartozékait teljesen jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint a vasutvonalak és tartozékaiknak függő adósságokkal vagy bárminemű kölcsönökkel való megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának a) pontja, illetőleg ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. A m. kir. kormánynak fentartva marad a jog, hogy a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakat a magyar állam részére 1906. évi január hó 1-től kezdve bármikor beválthassa. Az állami megváltási jog a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra nézve azonban csak egyszerre és együttesen érvényesíthető. A.megváltási ár meghatározására, a vasutvonalaknak a valóságos megváltást megelőző hét év alatt elért tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelmei levonatván, a fenmaradó öt év átlagos tiszta jöved> Íme képezendi az engedély hátralevő egész tartamára fizetendő megváltási évjáradékot, ugy azonban, hogy a fizetendő megváltási évjáradék a vasutvonalakba a megváltás napjáig tényleg befektetett építési és üzleb berendezési tőke ö^/o-nál kevesebb semmi esetre sem lehet.