Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-408. Törvényjavaslat a sommás eljárásról

408. szám. 261 sitja, a biróság — a tárgyalásnak elhalasztásával — ezen előadásoknak előkészitő irattal leendő közlését rendelje el. Egyebekben a jelen törvény 52—56. §-ai a felebbezési tárgyalásnak elmulasztása esetében is megfelelően alkalmazandók. 163. §. A felebbezési tárgyalás elmulasztása miatt az igazolási kérelem a felebbezési bíróságnál nyújtandó be. Az igazolási kérelemben mind az igazolás kérdésének tárgyalása, mind a szükséghez képest (141. §.) a felebbezési tárgyalás is előkészítendő. Az elnök a tárgyalási határnap kitűzése alkalmával az elsőbirósághoz netalán már visszaküldött iratok bekövetelése iránt is intézkedik. Az igazolás megadása esetében a felebbezési tárgyalás folytatólag megtartandó. Az igazolást megadó végzés ellen nincs külön felfolyamodásnak helye. Az 1881: LIX. t.-cz. 66. §-ának eseteiben a felülvizsgálati kérelemben lehet orvoslást keresni. Egyebekben az igazolásra az 1881: LIX. t.-cz. 61—68. §§-ban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók. Ezen §. negyedik, ötödik és hatodik bekezdése abban az esetben is megfelelően alkalmazandó, ha az igazolást a jelen törvény 132. §-a szerint a felebbezési határidő elmulasztása miatt kélték. 164. §. A felebbezési biróság az elsőbiróság ítéletét csak annyiban változtathatja meg, a mennyiben a felek kérték a megváltoztatást. A felebbezési kérelem és ellenkérelem határain belül a felebbezési biróság azon kérdések felett is határoz, melyek az elsőbiróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak. 165. §. A felebbezési biróság az elsőbiróság ítéletét a felebbezési kérelem és ellenkérelem által megtámadott részében végzéssel feloldani tartozik: 1. ha az elsőbiróság nem volt szabályszerűen alakítva; 2. ha a megtámadott Ítéletet az 1868 : LIV. t.-cz. 56. §-a szerint érdekelt biró hozta; 3. ha az elsőbiróságnak a pergátló kifogásokat elvető végzését megváltoztatja; 4. ha a megtámadott ítélet az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján volt hozva (50. §.), holott a törvény értelmében mulasztás esete nem forgott fenn; 5. ha a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó szabályok meg vannak sértve; 6. ha a jegyzőkönyvezésre vonatkozó szabályok megsértésével jegyzőkönyvbe a felek vagy képviselőik irtak be, vagy mondottak be nyilatkozatokat. Az 1. és 6. pont alatt emiitett hiányokat, valamint a 2. pont alatt emiitett hiányt, ha azt már az elsőbiróság hivatalból tartozott volna figyelembe venni, a felebbezési biróság hivatalból veszi figyelembe. \ Ha a jelen §-ban emiitett hiányok következtében az ügynek további tárgyalása válik szükségessé, a felebbezési biróság az ügyet a hiányok kijelölésével tárgyalás és újabb Ítélethozatal végett az elsőbirósághoz visszautasítja, különben pedig az eljárást megszünteti. Ha a felebbezési biróság az elsőbiróság előtt, a 27. §. 5. és 6. pontja alapján érvényesített per gátló kifogásoknak helyt ad, a 29. §. első bekezdése értelmében határoz és