Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-408. Törvényjavaslat a sommás eljárásról

408. szám. ÉH /•--••:•': 20. §.'• A felek a bíróság által meghatározandó és közzéteendő rendes törvénynapokon idézés Délkül is megjelenhetnek a bíróság előtt ügyük tárgyalása végett. Ez esetben a kereset a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatandó. A bíróság minden esetben a felek személyazonosságáról magának meggyőződést szerez. 21. Perindítás előtt a járásbíróságnál, a mely per esetében illetékes volna, egyezségi kísérletre való idézést lehet kérni. Az idézést, melyben az ügy röviden megjelölendő, csak a bíróság területén szabad kézbesíteni. Az idézést kérő félnek a határnap szóval adandó tudtára. A létrejött egyezség jegyzőkönyvbe veendő és birói egyezség hatásával bír. Ha mindkét fél megjelent, de az egyezség nem sikerül, a bíróság, bármelyik fél kívánatára, a keresetet jegyzőkönyvbe veszi és az ügyet nyomban tárgyalja, ha pedig a tárgyalás elhalasztása szükségesnek mutatkozik, azonnal tárgyalási határnapot tűz és ezt a feleknek szóval tudtukra adja. Ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon az idéző fél meg nem jelen, vagy ha a felperes a kereset előadását megtagadja, az ellenfél kérelmére az okozott költség megtérítésében végzéssel elmarasztalandó. Ha pedig az ellenfél nem jelen meg, az eljárás költsége a megindítandó per költségéhez számítandó, de csak akkor, ha az idézés az ellenfélnek a bíróság székhelyén kézbesittetett. 22. §. A ki valamely dolgot vagy jogot, mely iránt más személyek között per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére igényel, igényét a pernek az első bíróság előtt való eldöntéséig beavatkozási perrel érvényesítheti. A beavatkozási per a főpernek elsőfolyamodású bírósága előtt, mindkét fél ellen intézett keresettel indítandó meg. A beavatkozási per önálló perként tárgyalandó, a biróság azonban a főpert a beavatkozási per jogerejű eldöntéséig felfüggesztheti és a pereknek együttes tárgyalását is elrendelheti. 23. §. A viszonkeresetre nézve az 1868: LIV. t.-cz. 77. §-ának és az 1881: LIX. t.-cz. 8. §*ának intézkedései a következő eltérésekkel alkalmazandók : 1. ha a viszonkereset tárgyát képező követelés egészben véve rendes eljárás alá tartoznék, de beszámításra is alkalmas: a követelés viszonkereset utján érvényesíthető akkor, ha a viszonkereseti követelésnek a kereseti követelést meghaladó összegére való tekintettel az ügy rendes eljárás alá nem tartozik; •;.•••••' •''••' 2. a főügygyel együtt, tárgyalható viszonkereset az elsőbiróság előtti tárgyalás folyama alatt a per bármely szakában előterjeszthető; r i • '-''''-> 3. a biróság a viszonkeresetnek elkülönített tárgyalását elrendelheti és a viszonkere-' setét a keresettől elkülönítve döntheti el (42. és 103. §§.). ••:••> fi 3 A szavatos perbehivására nézve az 1868: LTV. t.-cz.78.§-ának és az 1881 rLlX.t.-cz; 9. és 10. §-ának intézkedései alkalmazandók.