Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-408. Törvényjavaslat a sommás eljárásról

408, szám. S27 felülvizsgálat vagy fe!folyamodás eldöntésére hivatott bíróságnak .(18.6., 214. §§,) megállapítása végett a tárgyalás során hivatalból is lehetőleg tisztába hozni tartozik, hogy a per tárgyának értéke, illetőleg az 1. •§. 5. d), f), g), h), i) és k) pontjainak alapján nem pénzkövetelés iránt indított perekben az egyévi bérösszeg 50 frtot, 200 frtot, vagy 500 frtot meghalad-e? Azokban az ügyekben, a melyek a per tárgyának értékére való tekintettel tartoznak sommás eljárás alá, a per tárgyának értéke a felebbviteli eljárás során sem tehető magasabbra, mint az 1. §. 1., illetőleg 2. és 3. pontjaiban meghatározott értékhatár; — kivéve, ha a felebbviteli bíróság által az a kérdés döntendő el, hogy az ügy sommás eljárás alá tartozik-e? 5. §. Ha jogerejüleg ki van mondva, hogy az ügy nem tartozik a sommás vagy rendes eljárás alá: a rendes vagy sommás perben utóbb eljáró bíróságok oly ok miatt, mely ezen jogerejii határozat alapjával ellenkezik, az ügyet hatáskörükből el nem utasíthatják. 6. §. A jelen törvény 1. §-ának 2, pontjában említett perekben a bírói illetőséget az ingatlan fekvése határozza meg. Ha az ingatlan több kir. járásbíróság területén fekszik, a per e bíróságoknak bármelyike előtt megindítható. A telekkönyvi törlés iránti keresetet a felperes a telekkönyvi hatóságnál is beadhatja, a telekkönyvi hatóság azonban a perfeljegyzés után a keresetet az illető telekjegyzökönyv hitelesített kivonatával együtt a keresetben megjelölt járásbírósághoz teszi át. Ezen eseten kívül a perbíróság ily perekben a telekjegyzőkönyvi kivonatot hivatalból szerzi be. ' 7. §. A sommás eljárásban a felek, valamint törvényes képviselőik, ideértve a czégvezetőt és azokat is, a kik kereskedelmi társaságokat a kereskedelmi törvény rendelkezései szerint, birőság előtt képviselni jogosítva vannak, perbeli cselekményeket személyesen végezhetnek, de a mennyiben nem személyesen járnak el, magukat rendszerint csak ügyvéd által képviseltethetik. Az utóbb emiitett szabály alul a következő kivételnek van helye: 1. a felmenő ágbeli rokon lemenő ágbeli rokonát és viszont, a férj nejét és nejének felmenő vagy lemenő ágbeli rokonát, a nő férjét, a testvér testvérét és a pertárs pertársát mint meghatalmazott bármely sommás perben képviselheti; 2. a gazdatiszt azt, a kinek állandó szolgálatában van, s az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazott és kereskedő- s iparossegéd főnökét sommás perekben képviselheti, kivéve azokat a sommás pereket, a melyek kikötés alapján tartoznak sommás eljárás alá; 3. ha az eljáró bíróság székhelyén gyakorló ügyvéd nem lakik, vagy ha az ott lakó ügyvédek akadályozva vannak: a képviselettel bármely önjogú férfi megbízható azokban a sommás perekben, a melyekben a 2. pont szerint meghatalmazott általi képviseletnek helye van. Az 1. és 2. pontban felsoroltak közül csak az bizható meg, a ki 20-ik életévét betöltötte. Az, a ki az 1. vagy 2. pont alapján mint meghatalmazott fellép, ha kitűnik, hogy a féllel a meghatalmazásra jogosító viszonyban nem áll, 100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. Az e tárgyban hozott végzés ellen külön felfolyamodásnak van helye, mely fölött a másodbíróság végérvényesen határoz. Kiskorúak és gondnokság alatt levők, a kik a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetnek, mint felperesek törvényes képviselőjük mellőzésével személyesen felléphetnek. 29*