Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-389. A pénzügyi bizottság jelentése, „a fővárosi Dunán két állami híd épitéséről” szóló törvényjavaslatot illetőleg

389. szám. 7 főváros, mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztosítsa, a melyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözh étlen feltételei«. Kapcsolatban az eskütéri hid épitésével a törvényjavaslat a hatvani-utcza kiszélesítését is tervbe veszi; ennek költségei fele részben a közmunkatanács kezelése alatt álló fővárosi pénzalapból, fele részben pedig a fő- és székváros közönsége által fedeztetnek. Végül rendelkezik a törvényjavaslat azon adókedvezmények iránt is, melyek a tervbe vett szabályozások folytán lettek szükségesekké. A bizottságban felvettetett azon kérdés, hogy a kormány mily állást foglal el a Il-ik kerületi bombatéren, Ó-Budán és a Boráros-téren tervezett hidakkal szemben. Ezen kérdésre a ministerelnök ur azon felvilágosítást adta, hogy az eskütéri hidra nézve tervezett két alternatív irány közül ép azért választotta a kormánya jutányosabbat; mert élénk tudatában van annak, hogy — hacsak közgazdasági és pénzügyi fejlődésünkben valamely nem várt visszaesés nem talál előállani — nem lesz elkerülhető, hogy a közel jövőben a Dunán ujabb összeköttetések ne létesíttessenek. Felvettetett azon kérdés is, hogy a hidak építése által nem-e fognak a viz és jéglefolyási viszonyok szenvedni. A kormány részéről ezen kérdésre azon megnyugtató felvilágositág adatott, hogy minimalis lesz azon duzzadás, mely e hidak építése folytán áll elő; de különben is a kormány, ki — a modern technika vívmányainak felhasználásával — kiváló gondot fog fordítani arra, hogy bár az oszlopos szerkezet megtartásával, de a hidak constructiója és építési módja is olyan legyen, hogy ezen szempontból aggodalmak ne merülhessenek fel. A törvényjavaslat részleteit illetőleg, a bizottság hozzájárult a közlekedésügyi bizottság módositásaihoz, s a maga részérői csekély stylaris módosításoktól eltekintve, a törvényjavaslat 4. §-át a következő rendelkezéssel javasolja megtoldatni. »A mennyiben a kisajátítandó telkekből a szabályozás után fenmaradó részlet önálló építési telket a szabályok szerint nem képezhetne és az terjedek gyanánt az illető szomszédos telekhez csatoltatnék: ez esetben a jelen szakaszban meghatározott adókedvezmény ez utóbbi telken emelendő építményekre is kiterjed.« Ezen rendelkezés csupán kiegészítése a 4. §. intézkedésének, s gyakorlati szempontok által indokoltatik; — a tekintetben, hogy mi tekintendő önálló építési teleknek, természetszerűen a közmunkatanács lesz hivatva határozni. Ezek előrebocsátása után a pénzügyi bizottság a 310. sz. törvényjavaslatot — mint a mely a forgalom és közlekedés szempontjából rég érzett szükségletnek felel meg, a fő- és székváros fejlődésének hatalm;ts lendületet ad s teszi ezt az állami költségvetés megterhelése nélkül — elfogadásra ajánlja. A bizottság a közlekedésügyi bizottság által javaslatba hozott módosításokhoz — egynek kivételével — hozzájárult, azon niódositványnak kivételével t. i., melyet a közlekedésügyi bizottság a 4. §. d) pontjára nézve azon czélból indítványoz, hogy az adómentesség az Újvilág- és Grránátos-utczákban építendő házakra is kiterjesztessék. A bizottság az adómentesség kedvezményének ezen kiterjesztését visszamenőnek és indokolatlannak tartja, és azért annak felvételét nem ajánlhatja. A 4. §. d) pontjában a közlekedésügyi bizottság által bemutatni indítványozott következő szavak tehát: »a Gránátos- és Ujvilág-utczában«, nem lennének a §. eredeti szövegébe felveendők. Kelt Budapesten, a pénzügyi bizottság 1893. évi május 9-én tartott üléséből. Széli Kálmán ». k., Darányi Ignácz *. k., « pénzügyi huottság elnöke. a pénzügyi bieottság előadója.