Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-401. Törvényjavaslat, a fő- és székvárosban két állami Duna-híd épitéséről

118 401. szám. 3. §. A hatvani-utcza északi oldalán tizenhárom ölre (24 méter 654milliméterre) kiszélesittetik. E végből a hatvani-utcza ezen a részén levő mindazon ingatlanok kisajátíthatok, a melyeknek tulajdonosai a fővárosi hatóság felszólítására 1893. év végéig kiállítandó s az illető ingatlanokra telekkönyvileg feljegyzendő Írásbeli nyilatkozatban kötelezőleg ki nem jelentik, hogy házaikat az új szabályozási vonalnak megfelelőleg az 1898. év végéig kiépítik. Ha a tulajdonosok a nyilatkozatot a fönnebbi határidő alatt alá nem írják, valamint akkor is, ha azt ugyan aláirtak, de a fönnebb meghatározott határidő eltelt a nélkül, hogy az illetők a nyilatkozatban foglalt kötelezettségüknek megfeleltek volna: a kisajátítás azonnal foganatba vehető; nemkülönben már most egészben és feltétlenül kisajátíthatok azon a hatvani utcza északi oldalán fekvő ingatlanok is, melyek a szabályozás végrehajtásával megszűnnek önálló épitési telkeket képezni. E kisajátításoknál az 1881. évi XLT. törvényczikk 25. §-a ügy alkalmazandó, hogy a kártalanítás az illető ingatlanok 1892-ik évi értékét meg nem haladhatja ennélfogva az az értéknövekedés sem vehető számba, melyet az alábbi 4. §. értelmében engedélyezendő közadózási kedvezmények idéznek elő. A hatvani-utcza szabályozási czéljaira megváltandó terjedékek, valamint egyéb kisajátítások költségei nem az 1. és 2. §. értelmében felhasználható összegekből, hanem fele részben a fővárosi közmunkatanács kezelése alatt álló fővárosi pénzalapból, fele részben pedig a fő- és székváros közönsége által fedezendők. • 4- §• Azok a házak, a melyek a) a két híd feljárói s a hidakkal összefüggésben kiviendő szabályozások czéljaira kisajátítandó telkekből, illetőleg előbbi utczaterületekből alakítandó új telkeken; b) a Városház-utczában; c) a. Lipót-utcza, Rózsa-tér és Kalap-utcza közti nyugoti oldalán és d) a hatvani-utcza északi oldalán, épittetnek, a mennyiben legalább két emeletesek (48 láb magasak) és 1903. évi augusztus hó l-ig lakható állapotba helyeztetnek: 1. tizenöt évig mentesek ugy az állami házadó, mint az ezen adó után kivettetni szokott minden községi adótól; 2. azonfelül a tizenöt év letelte után még tizenöt évig abban a kedvezményben részesittetnek, hogy állami adó fejében azok tiszta házbérjövedelmének tiz százaléka fizetendő. Altalános jövedelmi pótadó fejében az 1. alatti időtartam alatt a pótadóalapnak húsz a 2. pontban meghatározott időtartam alatt pedig a pótadóalapnak harmincz százalék fizetendő. A mennyiben a kisajátítandó telkekből a szabályozás után fenmaradó részlet önálló épitési telket a szabályok szerint nem képezhetne és az terjedek gyanánt az illető szomszédos telekhez csatoltatnék: ez esetben a jelen szakaszban meghatározott adókedvezmény ez utóbbi telken emelendő építményekre is kiterjed. 5. §. Az 1870. évi X. törvényczikk 4. §-ában megjelölt forrásokból eredő jövedelmek, valamint a jelen törvény alapján építendő új hidak jövedelmei első sorban a nyereménykölcsön évi törlesztési szükségletének fedezésére fordítandók. A mennyiben a törlesztési szükséglet ezeket a jövedelmeket meghaladná, a többlet az állam egyéb bevételeiből fedezendő. 6. §. A jelen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.