Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-357. Törvényjavaslat, a balaton-szent-györgy-somogy-szobbi helyi érdekű vasút engedélyezéséről - 1892-358. Törvényjavaslat, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről

86 358. szám. 13. §. A vasut-részvénytársaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalakon vagy azoknak csak egyes részein is a kereskedelemügyi m. kir. minister kívánatára a m. kir. postát szállítani köteles. A postaszállitás feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti utón fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati, levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 14. §. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vonalak mentén vagy az egyes állomásokban már fennálló vagy még ezután létesítendő üzleti távírdák, távbeszélők vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t.-cz. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmanyai mérvadók, melyekhez a vasut-részvénytársaság szorosan alkalmazkodni köteles. A felállítandó távirdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításához, berendezéséhez és üzletben tartásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal az épités, berendezés és üzletben tartás feltételei a kereskedelemügyi m. kir. minister által rendeleti utón fognak megállapittatni, mihez a vasut-részvénytársaság alkalmazkodni köteles. A kereskedelemügyi m. kir. minister részére fentartva marad a jog, hogy a vaspályavonalak mentén netán még szükséges üzleti távirda- vagy távbeszélő-vezetéknek a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelzőkészülékekig való kiépítését a részletekre nézve az illető posta és távíidaígazgatóság és a vasut-részvénytársaság közt, a kereskedelemíigyí m. kir. minister jóváhagyásának fentartása mellett jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően saját közegei által foganatosíthassa. Ez ecetben, a mennyiben az üzleti távírda- vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejűleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték nem építtetnék, a vasut-részvénytársaság köteles az oszlopok és más építési anyagok összes árát s az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig egyidejűleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét a kereskedelemügyi m. kir. ministernek megtéríteni. Mindkét esetben köteles a vasut-részvénytársaság az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat Bőikül előlegezni és az oszlopokat s a többi épitési anyagokat a pálya mentén, az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétoszlatni. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzleti távírda-, távbeszélő- és villamos vezetékek és berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 17. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. Az 1888 : XXXí. t.-cz., valamint az annak alapján kibocsátott, vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai a vasut-részvénytársaságra nézve is kötelezők maradnak és lesznek.