Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-353. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a borossebes-menyházai keskenyvágányú gőzmozdonyú helyi érdekű vasút engedélyezéséről

u 353. szám. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felöli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0'8 m. széles padka hagyandó, — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályasziu O'ÖO méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árvíz színe között 0*5o méter nyílt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt, vagy után megfelelően szabál\ozandők és a szükséghez mért partvédmíívekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állitandók elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek OMO m. vastag kőalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes őrháznál legalább 1.000 m

2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához kivétel nélkül kavics használandó s a beágyazásnak a sinek talpa alatt 0*20 m. vastagsággal és a sintalpak magasságában l'so m. szélességgel kell birnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak. 10 cm., — az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavissréteggel boritandók. Tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenkint 20 köbm. beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból, kisebb átereszek tölgyfatömlőkből is létesíthetők mig a nyílt műtárgyak egészen fából építhetők. • Hídfők, hidjármak, jégtörők, hidlásokhoz és hidpadlózatokhoz csak tölgy- vagy /őrös fenyőfa alkalmazható. ni. Felépítmény. A pálya 0-76 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 109 kgrammnál könnyebbek -nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök a vonalon használandó jármüveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomása alatt négyzetczentiméterenkínt 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől-középig mérve, az állomásokon l'o méterrel, a nyílt vonalon pedig 0*5 méterrel nagyobb legyen, mint a helyi érdekű vasúton közlekedő kocsik legnagyobb szélessége.