Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.
Irományszámok - 1892-379. Törvényjavaslat, a Rábán és mellékfolyóin az 1885. évi XV. törvényczikkel elrendelt szabályozás hátralevő részének befejezéséről
3?9. szátö. 345 Ez alkalommal szabadjon mindenekelőtt megjegyeznem, hogy a költség-kiszámitás és előirányzat alapjául szolgált általános szabályozást tervek évekkel ezelőtt még a Rábaszabályozó társulat autonóm hatáskörében készíttettek, és egyrészt a megváltozott viszonyokra többször nem voltak alkalmazhatók, másrészt sok oly körülményt figyelmen kivül hagytak, melyekből a társulatra költséges kiadások hárultak. így történhetett, hogy pl. csak a kisajátításoknál 662.617 frt 63 kr. több-költség merült fel, mert a kisajátítandó 3.384 holdra a társulat autonóm hatáskörében megállapított átlagos ár szerint egy hold kisajátítása 198 frttal irányoztatott elő, addig a törvényes eljárás utján megállapított egy hold kisajátítási ára a 320 frtot meghaladja, sőt a legutóbbi időben egy hold kisajátítási ára 400—500 frt közt váltakozik; —ezen felül pedig a kisajátított terület is lényegesen nagyobbodott. így állott elő a hidak építésénél, melyekre eredetileg a Rábán 100.000 frt, a Rábczán pedig 15.000 frt volt előirányozva, 173.697 frt többköltség, igy az elő sem irányzott árvédelmi és fentartási berendezéseknél 156.303 frtnyí kiadás. Ezek mind oly kiadások, melyek részint a bíróságok által lettek megítélve, részint pedig a közlekedési igények kielégítése, valamint a kiépített védművek fentartása és megvédése czéljából merültek fel, tehát mellőzhetők nem voltak. Ép ugy számolni kell azon akadályokkal, melyek a munkálatok kivitelét nehezítették és ennek folytán drágították is. Ezek közt felemlíteni kívánom, hogy a Rábánál a töltések anyagát egyrészt távolabbról is kellett hordani, mintsem azt a szerződés, illetve az épitési feltételek előírták, másrészt hogy a hol a talajviszonyok folytán nem volt elkerülhető, hogy homok is használtassák a töltések építéséhez, ott azokat nagyobb méretekkel kellett létesíteni,— az átmetszések egy részét pedig a műszaki követelményeknek megfelelöleg nagyobb méretekkel kellett kiásni. Az ezen munkálatok folytán előállott többköltség 573.809 frtot tesz ki. Részint hasonló okokból, részint pedig azért, mert a munkálatok egy része vizzel borított területeken volt végrehajtandó, a Pábczánál 257.528 frt és a Marczalnál 264.252 frt többköltség merült fel. Úgyszintén 104.284 Irt többköltség állott elő a belvizek levezetésére szolgáló zsilipek építésénél is, mivel egyrészt azokat szilárdabbul kellett alapozni, illetve építeni, másrészt pedig az előirányzott zsilipek számát a mutatkozó szükséghez képest szaporítani kellett. A felmerült többköitség összesen 2,256.656 frtra számszerűsíthető, melyet szembeállítva a munkálatok vállalatba adásánál elért 1,914.660 frt nagymérvű árleengedéssel, a több munka költsége még mindig 341.996 frtnyi összeggel haladja túl az árengedményt. A fentebb vázolt nehézségek daczára a Hanyság-csatorna, továbbá a jend-lóréti csatorna és a kis-dunai töltések egy részének kivételével a munkálatoknak csak csekély és inkább tatarozás jellegével biró része maradt befejezetlenül. A Hanyság-csatorna kiásatása azonban, egyrészt miután a Fertőnek tervezett lecsapolásával kapcsolatba hozatni szándékoltatott, másrészt mivel az eredetileg arra előirányzott 670.000 frtnyi költség az 1885. évi XV. t.-czikkel engedélyezett 6,600.000 írtban befoglalva nem lett, és igy fedezettel nem bírt, foganatosítható nem volt. És itt szabadjon felemlítenem, hogy ámbár az idézett törvény indokolásában a költségek részletezésénél a Hanyság-csatorna a Rábcza szabályozásával együtt van felemlítve és mindkét munka költségére összesen 1,573.022 frt 02 kr. felvéve, a volt közmunka- és közlekedésügyi minister által annak idején megállapított költségvetésekből határozottan kitűnik, hogy a Rábcza szabályozása egyedül 1,573.022 frt 02 krra volt előirányozva, és külön a Hanyság-csatorna 670.000 frttal. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. X. KÖTET. 44
