Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-370. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről

aua 370. szám. 3. az elhalt családi és utónevét, vallását, korát, állását (foglalkozását), lakhelyét és születéshelyét; 4. az elhalt élő, elhunyt vagy tőle elvált házastársának családi és utónevét, vagy annak megemlítését, hogy az elhalt nőtlen, illetőleg hajadon volt; 5. az elhalt szüleinek családi és utónevét, állását (foglalkozását) és lakhelyét; 6. a halál okát. A mennyiben ezen körülmények meg nem állapithatók, az a. bejegyzésben megemlítendő. 48. §. A haláleset azon anyakönyvben, melybe az elhunyt születése be van jegyezve, a lap szélén utólag feljegyzendő. Ha a születés más anyakönyvvezető által tartatik nyilván, mint a kinél a haláleset a 15. §. rendelkezéséhez képest bejelentetett, akkor ez utóbbi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt feljegyzés végett hivatalból értesiti. Ily esetben a halálesetnek a születési anyakönyvi lap szélén való feljegyzése csak ezen hivatalos értesítés alapján történhetik. 49. §. A haláleset anyakönyvi bejegyzése előtt a temetés csak a községi elöljáróság kivételes engedélyével történhetik meg. A községi elöljáróság az ilyen kivételes engedélyről az anyakönyvvezetőt haladéktalanul értesiti. Ha a temetés engedély nélkül az anyakönyvi bejegyzés megtörténte előtt megy végbe, az anyakönyvi utólagos bejegyzés csak a tényállás kinyomozása után a 12. §-ban emiitett felügyelő hatóság engedélye mellett történhetik. 50. §. Holttá nyilvánítás esetén a bejegyzés foganatosítása végett a bíróság a jogerős határozatot a holttá nyilvánított községi illetőségei és ha ez nem tudatik, születése helyén illetékes anyakönyvvezetővel hivatalból közli. IV. FEJEZET. Az anyakönyv kiigazításáról. 51. §. A szabályszerűen lezárt és aláirt anyakönyvi bejegyzés kiigazítása vagy hivatalból, vagy a felek kérelmére birói rendeletre történik. A kiigazítás a lap szélére Írandó s az anyakönyvvezető aláírásával látandó el. 52. §. A felek a kiigazítást a 12. szakaszban emiitett felügyelő hatóságnál kérik, mely ha szükségét látja, tárgyalást rendel el. Az érdekelt felek a tárgyalásra beidézendők és meghallgatandók. 4 A tárgyalási iratokat a tárgyalást vezető közigazgatási hatóság a kir. járásbírósághoz teszi át, mely a kiigazítás kérdésében dönt. A bíróság újabb tárgyalást rendelhet el, vagy, ha szükségét látja, a kérelmező magánfelet per útjára utasítja.