Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.
Irományszámok - 1892-308. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1891. évi állami zárszámadás és a Vaskapu-szabályozás költségeiről szóló számadás megvizsgálása tárgyában
7S 308. szám. Az egyes tárczáknak mellékelt zárszámadási jelentéseinél a tulkiadások tüzetes indokolást lelnek, azért ezúttal az általános jelentésben csakis a nagyobb összegű eltérésekre terjeszkedünk ki. Az országgyűlés 160.866 frt túlkladása az ülésszak meghosszabbítása következtében keletkezett. A közösügyi 829.322 frt 57 kr. előirányzat nélküli kiadás a közös országos bizottság IH-ik határozata és az 1889. évi közösügyi számadásra alapított végleges leszámolás folytán merült fel és az 1892 : XXXIII. t.-cz. alapján a pénztári készletekből fedeztetvén, külön hitelt nem igényelt. A nyugdíjaknál mutatkozó 303.912 frt több kiadás az év közben elkerülhetlenné vált s előre nem látott nyugdíjazások és végkielégítések következtében állott elő. A dohányjövedék czímén kimutatott 555.596 frt 37 kr. túlkiadás a nagyobb vétel, a fokozott gyártás és a tetemesebb mérvbeni eladás által igényelt nagyobb kezelési és fuvarozási költségek következtében merült fel, teljes fedezetét találja azonban a belföldi eladás rovata alatt elért jelentékeny, közel 3 miliiónyi többletben. A fém beváltásra és pénzverésre eszközölt 3,475.176 frt 58 krnyi túlkiadás részben a magánbányák nagyobb beváltása, részben az 189*1. évi XXII. t.-cz. által elrendelt rézváltópénz kiverése következtében keletkezett. Azonkívül a valuta-rendezésből kifolyó újabb berendezések s átalakítások is több kiadást vontak maguk után A vasművek 431.153 frt 737a krnji túlkiadása a vasgyártmányok élénkebb kereslete és nagyobb mérvű előállítása folytán merült fel. A fokozott termelés azonban a túlkiadással szemben 653948 frt 74 x /a kr. nagyobb bevételt is idézett elő. Különféle kiadások czímén 176.256 frt 21 kr. túlkiadás keletkezett, de ez a készpénzbiztosi té kok pénzeiből vásárlott kötvények által és a sokszorosított kataszteri térképek eladásából elért készpénz-bevétel által nagyobb részben visszatérült. Állami ingó vagyon beszerzésére előirányzat nélkül" 923.200 frt adatott ki; ez tisztán elszámolási teteit képez, a mennyiben a kincstár az eladott italmérési jogok vételár-hátralékát a vevők és váltságjogosultak kártalanítási tőkéjéből visszatartotta. A m. kir. államvaMUtak fentartási és üzemi kiadásainál felmerült 797.867 frt 64 krny túllépést részint az előirányzottnál 4.636"778 fizető vonatkilométerrel végzett több teljesítmény, részint az 1891. évi zord tél, a nagymérvű hófúvások s az ezzel összefüggő nagyobb szénfogyasztás okozta. Ezen több kiadást különben a vasutak 4 milliót megközelítő több bevétele bőven fedezi, úgyannyira, hogy a vasutakba befektetett 709,414.053 frt 49 kr. tényleges tőke 4-47°/o, a 850,218.870 frt 22 kr. névleges tőke pedig 3-73°/o kamatot hajt. A m. kir. államvasutak gépgyárának üzemi és fentartási kiadásai 1,182.174 frt 17 kr. túlkiadást okoztak. E túllépés a nagyobb mérvű megrendelések és a több teljesítményből keletkezett és a bevétel 1,250.932 frt 18 krnyi többletével ellensúlyozva van. Megjegyzendő egyébként, hogy a gépgyárnak össztőkéje 14'4i°/o kamatjövedelmet eredményezett. A diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár ugyancsak több teljesítmény következtében 1,022.761 frt 06 kr. túlkiadást igényelt, de ezzel szemben az előirányzottnál 947.974 fit 15 krral nagyobb bevételt ért el. A kiadási többletet a magángyárak nagy versenye, a nyomott árak, a nyers anyag árának emelkedése és a gyár kibővítési költségei okoztákEnnek daczára ezen gyár össztőkéje mégis H73°/o kamatot jövedelmezett. Állami előlegek czímén előirányzat nélkül 376.654 frt 657a kr. utalványoztatott. E kiadás az ország különböző részein uralkodott éhínség által sújtott lakosság felsegélésére és több vízszabályozási társulat támogatására adatott. E segélyösszegek előlegképen adatván, bevételi előírásba vétettek és a megszabott fizetési határidőben visszatérülnek.
