Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-347. A képviselőház elnökének jelentése, a képviselőház alkalmazottai részére tervezett fegyelmi szabályzatról

350 347. szám. 347. szám, A képviselőház elnökének jelentése, a képviselőház alkalmazottai részére tervezett fegyelmi szabályzatról. A képviselőház alkalmazottai részére tervezett fegyelmi eljárásról szóló szabályzat a gazdasági bizottságnak 1892. évi július hó lén 121. számú jelentésével a szolgálati szabályzat kapcsán a ház elé már előterjesztetett ugyan, de a szolgálati szabályzatnak időközben újból való átdolgozása folytán a házszabályok 214. §-ában foglaltakra való tekintetből czélszerűbbnek tartottam azt az általános szolgálati szabályzattól különválasztani; ennélfogva van szerencsém a •/. fegyelmi eljárásról szóló szabályzatot •/. alatt ide mellékelve a t. háznak azzal a kéréssel előterjeszteni, hogy a házszabályok 214. §-a értelmében tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1893. évi ápril hó 17-én. Báró Bánffy Dezső s. k., a hé'poisélőhdz elnöke, '/.alatti melléklet a 347. számú irományhoz. A képviselőház alkalmazottai részére tervezett Fegyelmi eljárás. i. §. Fegyelmi vétséget kövei el, és fegyelmi eljárás alá vonatik azon hivatalnok vagy szolga: a) a ki szabályellenes cselekményeket és mulasztásokat követ el, kötelességét elhanyagolja, előleges engedély és betegség vagy igazolás nélkül távol marad; 6) a ki hivatalbeli kötelesség teljesítésére, a betegség esetét kivéve, képtelennek bizonyul; c) a ki a magánéletben oly tetteket követ el, a melyek következtében bizalomra vagy tiszteletre többé igényt nem tarthat; (!) a ki a ház tagjai iránt illetlen magaviseletet, vagy hivatali elöljárója iránt tiszteletlenséget és engedetlenséget tanúsít; e) a kiknek illetményei adósságok által annyira túlterhelvék, hogy attól lehet tartani, hogy az anyagi gondokkal terhelt tisztviselő kötelességének nem tehet eleget; f) a ki ellen bűnvádi vizsgálat után terhelő ítélet hozatott, bárha hivatalvesztésre nem ítéltetett volna is. 2. §. A fegyelmi eljárás megindittatik: a) hivatalból, köztudomású dolgokban; b) a hivatalvezető jelentése, illetőleg javaslata következtében; c) feljelentés, panaszemelés, vagy bármely más módon nyert tudomás alapján; végre d) saját kérelmére önigazolás czéljából. A meddig az 1. §. a) pontja alatt elősorolt esetek csak kivételesen, kisebb mértékben, — súlyosabb következmények nélkül — és ugy fordulnak elő valamely tisztviselőnél, hogy szándékosságot feltételezni nem lehet, jogában áll a hivatalvezetőknek az illető tisztviselő ellen