Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.
Irományszámok - 1892-308. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1891. évi állami zárszámadás és a Vaskapu-szabályozás költségeiről szóló számadás megvizsgálása tárgyában
150 308. szám. Az idézett törvényczikkben a földmívelésügyi ministerium bevételei előirányoztattak és pedig: Rendes bevételek 13,062.918 frt — kr. Átmeneti bevételek ........... 10.000 » — » Együtt. . . . . 13,072.91 i frt - kr. Közigazgatásilag pedig előiratott, vagyis tényleg befolyt: a rendes bevételeknél . 13,112.788 frt 047a kr. az átmeneti bevételeknél . 32.9% » 70 x /2 » együtt . . "! " ! ! ! '. ! 7~~~. " 13,145.784 frt 75 kr. Tehát a bevételeknél a tényleges eredmény az előirányzattal szemben kedvezőbb 72.866 frt 75 krral, a mely összegből a rendes bevételekre 49.870 frt 04^2 kr., mig az átmeneti bevételekre ... 22.996 » 707a » esik. Hozzáadva ezen összeghez ezen ministeri tárcza összes kiadásainál mutatkozó kedvezőbb eredményt 58.554 frt 147a krt a földmívelésügyi ministeri tárcza egész kezelésének eredménye kedvezőbb 131.420 frt 897akrral. A ministeri tárcza 1891. évi kezelése keretében előforduló túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, valamint a kevesebb bevételeket van szerencsénk a következőkben ismertetni: Túlkiadások a rendes kezelésnél. TI. fejezet. „Nyugdíjak". 9. czim: »Földmívelésügyi ministerium« : megszavaztatott 481.191 frt — kr. utalványoztatott 508.527 » 3372 » tálkiadás . . 7~ 27.336 frt 3372 kr., a melyből 10.738 frt 36 kr. a folyammérnöki hivatalok nyugdíjaira esik, a melyeknek fedezetéről a kereskedelmi minisleri tárcza előirányzatában volt gondoskodva; 740 frt pedig a kincstári birtokokra, a melyeknél az 1891. évi előirányzat készítésénél nyugdíj nem volt érvényben s azért e czélra előirányzat sem történt. Ezen összegek levonásával fenmaradó túlkiadásból: 3.586 frt 097? kr. az állami lótenyész-intézetekre, 7.460 » 2372 » az állami erdőkre és 4.811 » 6472 » a központi igazgatás és egyéb közgazdasági üzletágakra esik, ezen utóbb emiitett három ágazatnál a túllépést az idézte elő, hogy az 1891. évi előirányzat az 1890. év elején érvényben állott nyugilletmények számba vételével állíttatott össze, s egyedül az állami erdőknél vétetett fel netáni nyugdíj-n vekedés czéljaira 5.000 frt, — miután pedig a nyugdíjak az újabb törvények folytán emelkednek s a lótenyész-intézetek nyugdíjasai részére a terménybeli járandóságok után engedélyezett — az 1890. évi zárszámadási jelentésben felemiitett — nyugellátások által is a szükséglet növekedett; az előirányzat elégtelennek bizonyult. Oly nyugdíjazások, melyeknél az 1885. évi XI. törvényczikk értelmében be nem számitható szolgálati évek kegyelemből beszámíttattak, vagy pedig bizonyos szolgálati időhiánya elengedtetett, vagy végre tekintetet érdemlő körülményeknél fogva kegydíj adományoztatott,
