Képviselőházi irományok, 1892. VIII. kötet • 288-297. sz.

Irományszámok - 1892-297. Törvényjavaslat, a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

297. szám. 891 évben búza rozs 1883. 12.857 q. 21.915 q 1884. 5.288 » 46.383 » 1885. 3.532 » 13.011 »' 1886. 959 » 13.954 > 1887. 3.291 » 44.580 » 1888. 2.615 » 21.079 » 1889. 8.598 » 23.009 » 1890. 24.217 > 79.473 » 1891. 5.758 » 20.535 » Ezen három gabonanemben a behozatal Szerbiából a monarchiába volt: zab 26.233 q. 26.242 » 41.041 » -33.673 » 40.708 » 59.887 » 74.312 » 190.870 » 76.089 » Megjegyzendő azonban, hogy az itt kitüntetett búza- és rozsmennyiségekben nem foglaltatnak azon szállítmányok, melyek a vámmentes őrlési forgalomban hozattak be s a melyr* nézve döntő tulajdonkép saját malomiparunk érdeke. Szerbia összes gabonakivitele a monarchiába és annak az összbehozatal százalékaiban kifejezett aránya a következőkből tűnik ki: év behozatal Szerbiából %-bsm 1883. 68.644 q. 1.80 1884. 131.316 » 2.37 1885. 116.854 » l.-ro 1886. 73.065 » 2.92 1887. 368.255 » 17.08 1888. 284.883 » . 30.36 1889. 147.845 » 15.26 1890. 290.813 » 15.92 1891. 356.193 » 32.70 A Szerbiának engedélyezett többi vámkedvezmények már az 1881. évi szerződésben is benfoglaltatván, különös megjegyzésre okot nem szolgáltatnak. Végre megjegyzem, hogy Szerbia bevitele a monarchiába és külön Magyarországba a jelen indokoláshoz csatolt VI. és VII. mellékletből vehető ki. Áttérve magára a szerződésre és mellékleteire, az azokban foglalt megállapodások átalános jellemzésére, megjegyzem, hogy azok nagyobb részt megfelelnek a többi államokkal kötött kereskedelmi szerződéseinkben foglalt határozatoknak és a nemzetközi elvek követésében a lehető legnagyobb szabadságot és egyenlőséget biztosítják a szerződő felek kölcsönös forgalmának. E mellett vagy ugyanazon előnyöket kötik ki a másik szerződő fél alattvalói részére, a melyeket a nemzeíbeliek élveznek, vagy legalább azokat az előnyöket biztosítják, melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói részére nyújtatnak. Az eltéréseket az 1881. évi kereskedelmi szerződésünktől a következőkben emelem ki: Az 1881. évi szerződés II. czikkének utolsó bekezdése az új szerződésből kihagyatott. Ezen bekezdés a következőkép hangzik: »Az egyik szerződő fél alattvalói a másik fél területein nem szerezhetik meg az állampolgári jogot mindaddig, mig engedélyt nem nyertek arra, hogy saját hazájuk államkötelékéből megválhassanak.« A szerb kormány az állampolgári jog megszerzésének kérdését Szerbiában új törvény által rendezni kívánván, azon óhajtásnak adott kifejezést, hogy ezen határozat, mely nézete szerint amúgy sem tartozik szorosan véve a kereskedelmi szerződés keretébe és melynek újbóli felvétele a szerb kormány szabad kezét a kérdés törvényes szabályozásánál megkötötte volna, az új szerződésből kihagyassék. Részünkről kívánatosnak tartottuk ugyan, hogy a jelenlegi állapoton változás ne történjék, másrészt azonban nem volt szándékunkban Szerbiát abban 37*