Képviselőházi irományok, 1892. VIII. kötet • 288-297. sz.

Irományszámok - 1892-288. A pénzügyi bizottság jelentése, "az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról, és a megyei törvényhatóságok állami javadalmazásának felemeléséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

288. szám. SÍ 5. az egy és ugyanabban a szakban és egy- és ugyanabba a rangosztályba sorozott állásban alkalmazott állami tisztviselők az egyes igazgatási ágazatokon belül lehetőleg egy összesített létszámba foglalandók, a mely összesített létszámba való foglalás alkalmával a rangsor a 4. § ban foglalt elvek alapján állapítandó meg, avval az eltéréssel, hogy az ugyanazon minőségű, de eddig különböző léts2ámokban vezetett tisztviselők között az összesített létszámba való első sorozásnál nem egyedül a rang, hanem a magasabb fizetés adja meg az elsőséget. 18. §. A kir. törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek öszlétszámának egy ötödrésze a VIT. rangosztályba tartozik. Ezen rangosztályba eső bírói és ügyészi állások betöltése a birák és ügyészek sorából, az igazságügyi minister előterjesztésére, királyi kinevezés útján történik. Ezen állásokra való kinevezés azon átmeneti korlátozás alá e?ik, hogy a jelen törvény hatályba léptétől számitandó tiz év alatt miiiden évben csak az állások egy tizedrésze és az időközben megüresedett helyek tölthetők be. 19. §. Felhatalmaztatik a ministertanács, hogy a jelen törvény 1. §-a szerint az V—XI. rangosztályokba sorozandó állások beosztásánál az 1893-ik évi állami költségvetésben az állami tisztviselők illetményeire engedélyezett hitel s a költségvetésileg engedélyezett személyzeti létszám keretén belül a jelen törvénynek megfelelő uj tisztviselői állásokat is szervezhessen. Felhatalmaztatik továbbá a ministertanács, hogy a különböző szolgálati ágak igényeihez képest egyelőre eltérhessen a 3. §. első bekezdésének azon határozmányátől, hogy a rendszeresített állások egyenlően osztandók meg a jelen törvény B) mellékletében az egyes rangosztályokra nézve felállított különböző fizetési fokozatok között. Mindazonáltal — a birói, ügyészi, aljegyzői és segédtelekkönyvvezetői-, továbbá igazgatói és tanári állásokra nézve a 3. §-ban s a posta- és távirdánál rendszeresített szolgai állásokra nézve a 12. §-ban megállapított kivételektől eltekintve —- fentartatik az a határozmány, hogy uj kinevezések esetén, a kinevezés rendszerint csak az illető rangosztály legalsó fizetési fokozatába történjék. A mennyiben a fizetési fokozatok egyelőre akként osztatnának be, hogy magasabb fizetési fokozatba tartozó állások nem rendszeresittetnének, ezek arányos számban való rendszeresítése, illetőleg a magasabb fizetési fokozatokba sorozása iránt a törvényhozásnak a jelen törvény hatályba leplétől számitandó legfelebb öt s illetőleg oly esetekben, a melyekben egyelőre az illető rangosztály két magasabb fizetési fokozata nem lesz arányosan rendszeresítve, legfelebb tiz év alatt előterjesztés teendő. Ha uj kinevezések esetén az által, hogy ezek valamely rangosztály legalsó fizetési fokozatában történnek, megtakarítások állanak elő, a megtakarított összegek a költségvetési hitelen belül már időközben is a magasabb fizetési fokozatok arányos rendszeresítésére fordítandók. 20. §. A Budapest területére ezen törvény hatályba léptéig már kinevezett törvényszéki birák, járásbirák, ügyészek, albirák és alügyészek, addig, míg magasabb rangosztályba előlépnek, 100 frt lakpénzpótlékban részesülnek. Ezeken kivül az az állami tisztviselő, altiszt vagy szolga, a kinek eddigi fizetése és lakpénze, — illetőleg, ha a fővárosban van alkalmazva, eddigi fizetése, lakpénze és drágasági pótléka együtt véve többet tesz ki annál az összilletménynél, a melyben a jelen törvény