Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-251. Törvényjavaslat, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről
80 2§Í. tzitfu 15. §. Mihelyt a forgalom a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasútvonalakor! aünyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és a gyorsabb forgalom berendezése kivánatosnak vagy szükségesnek mntatkozand, a vasut-részvénytársaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A vasut-részvénytársaság köteles továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalokon az évi elegy-bevétel kilométerenként 14.000 frtot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettségek teljesítése azonban a vasut-részvénytársaságtól csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 16. §. A vasut-részvénytársasag köteles az engedélyezett vasutvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő július hó végéig a kereskedelemügyi hl. kir. ministerhez bemutatni. Köteles továbbá a vasut-részvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statistikai adatot beszolgáltatni. 17. §. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak engedélyének tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyczési szabály 9 §. b) pontja alatt kimondott oltalommal 1880. évi július hó 1-től 1970. évi június hó 30-ig terjedő egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasútvonalak ós azok tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve a vasut-részvénytársaság vagy jogutódjai a vasútvonalukat és tartozékait teljesen Jókaiban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A vasútvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint a vasútvonalak és tartozékaiknak függő adósságokkal vagy bárminemű kölcsönökkel való megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának a) pontja, illetőleg ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. A m. kir. kormánynak fentartva marad a jog, hogy a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakat a magyar állam részére 1906. évi január hó 1-től kezdve bármikor beválthassa. Az állami megváltási jog a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra nézve azonban csak egyszerre és együttesen érvényesíthető. A megváltási ár meghatározására, a vasutvonalaknak a valóságos megváltást megelőző hét év alatt elért tiszta jövedelmei fognak felszamittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelmei levonatván, a fenmaradó öt év átlagos tiszta jövedelme képezendi az engedély hátralevő egész tartamára fizetendő megváltási évjáradékot, ugy azonban, hogy a fizetendő megváltási évjáradék a vasutvonalakba a megváltás napjáig tényleg befektetett építési és üzletberendezési tőke 6 1 /2°/o-nál kevesebb semmi esetre sem lehet.
