Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-251. Törvényjavaslat, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről

76 251. szám. vonalakon szükségesekké váló kiegészítési és beruházási munkák, illetve pótbeszerzések czéljaira készpénzben tartalékba helyezendő, de a jelzett czélokra is csak a kereskedelemügyi m, kir. ministertől előzetesen kikérendő engedély alapján használható fel. Az új kibocsátásból befolyó további összegek ellenben a va^ut-részvénytársaság által üzletjövedelmi fölöslegeiből az építés cz^ljniia előlegezett 1,108.102 frt 73 krnyi összeg részbeni megtérítése, illetve kiegyenlítése fejében a vasut-részvénytársaság rendelkezésére maradnak, mindazonáltal oly megszorítással, miszerint ezen megtérítési összegből a vasut-részvénytársaság saját számlájára közhasznú ipari és egyéb vállalatokat és építkezéseket köteles létesíteni. A tartalékalap terhére jövőben foganatosítandó építkezésekről és beszerzésekről a tervek és költségvetések a kereskedelemügyi ministerhez jóváhagyás és engedélyezés végett még a végrehajtás előtt esetről-esetre felterjesztendök s minden év végével a tartalékalap igénybevételéről leszámolás mutatandó be, önként értetődvén, hogy az ezen tartalékalap terhére foganatosított építkezések és beszerzések köllségei a tényleges építési és üzletberendezési tőkéhez hozzá nem számíthatók vagyis nem tőkésithetők. Hasonló eljárás lesz követendő a boro sebes gurahonczi vonalon még hátralévő építkezések és beszerzések foganatosításánál, továbbá a tartalékalap felhasználása után még szükségeseknek mutatkozandó további beruházások, építkezések és pótbeszerzések, valamint a jelen engedélyokirat 11., 14., 15., 19. és 21. §-ai értelmében elvállalt kötelezettségek teljesítése eseteiben is, de oly eltéréssel, hogy a vasút részvénytársaság jogosítva lesz a most említett építkezések, beruházások és beszerzések költségeit a tényleges építési éá üzletberendezési tőkéhez hozzászámítani s a megfelelő költségek beszerzését a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek által megállapítandó módozatok mellett eszközölni. 7. §. A vasut-részvénytársaság a forgalmi eszközöket, a vasúti üzletrendtartás 21. és 22. §-aiban megszabott határozmányok épségben tartása mellett maga választhatja meg; köteles azonban ugy a forgalmi eszközöket, mint a sineket s egyéb az építésnél és üzletnél felhasználandó anyagokat jövőben is a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministerlől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. 8. §. A menet- és szállítási díjak a vasut-részvénytársaság összes vonalaira a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként az I. kocsiosztályban 5 kr., a Il-ik kocsiosztályban 4 kr., a Hl-ik kocsiosztályban 3kr. szedhető be o. ért. ezüstben. b) Uti pod gyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kilogrammnyi súly tételekre felfelé kikerekíthetek, 10 kilogramm- és kilométerenként 0-AO kr. o. é. ezüstben legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabárú osztályban 0-60 kr. és a terjedelmes árúk után 1-ao kr. o. é. ezüstben. A kőszén, vaskő, só, tűzi és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0-50 kr. o. é. ezüst díjtétel mellett szállítandó.