Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-250. Törvényjavaslat, a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról

250. szám. 69 A mi ezen utóbbi észrevételt illeti, megjegyzem, hogy habár Ausztriában a bortermelés védelme más alapokra van fektetve, mint a minőt a jelen törvényjavaslatban alapul elfogadtam, ez minket vissza nem tarthat attól, hogy saját bortermelésünk védelme érdekében ne tegyük meg azokat az intézkedéseket, melyek viszonyaink által indokoltak. Ennélfogva azt hiszem, hogy az az aggály, hogyha a gyártott borok forgalma Ausztriában is el nem tiltatik, akkor a magyar borokat ott mégis gyártani fogják s borkereskedőink piaczot fognak veszíteni, — alaptalan annyiban, a mennyiben ha mi a gyártást tilalmazzuk, azáltal biztosítjuk a magyar bornak természetes voltát s a külföldi fogyasztó bizonyára inkább ott fogja megrendelni a magyar bort, hol a törvényes intézkedésekben kellő garantiát talál arra nézve, hogy természetes magyar bort és nem gyártott, italt fog kapni. A fentebb emiitett értekezlet tárgyalásainak során megállapított irányelvek alapján dolgoztatott ki a törvényjavaslat, melyet benyújtani szerencsém van. Mielőtt azonban e törvényjavaslatot megismertetném, bizonyára nem lesz fölösleges, ha megismertetem azon intézkedéseket is, melyek e tárgyban Ausztriában és némely más államban fennállanak. A borhoz hasonló italok termeléséről és eladásáról szóló 1880. évi július 21-iki osztrák törvény intézkedései a kővetkezők: Borhoz hasonló italoknak (közönséges elnevezés szerint: műboroknak) készítése,valamint szőlőléből idegen anyagok hozzáadásával vagy vegyítésével készülő italok előállítása, a menynyiben a vegyítés czélja nemcsak az, hogy általa a bor minősége javittassék, vagy a bor tartósabbá tétessék, hanem az, hogy a bort tartalmazó termény szaporitiassék, — ha az illető ital eladásra vagy kimérésre van szánva — csak mint kereseti és jövedelmi adó köteles ipar űzhető és az ipartörvény határozatai alá esik. Ezen rendelkezés aló! kivétetik a saját termésű törköly és must feldolgozása útján készült törkölybor és a vin picollo (vinetto) előállítása. A fentebb jelölt műbőrök ugyanazon fogyasztási adó alá esnek, mint a bor, ezek készítéséhez keményítő czukrol, használni tilos és ily italokat a borra nézve használtatni szokott elnevezés alatt sem eladás végett hirdetni, sem árúba bocsátani, eladni vagy kimérni büntetés terhe alatt nem szabad. Hasonló elvekből indul ki az 1889. augusztus 15-én kelt franczia borhamisítási törvény, melynek az a rendeltetése, hogy a fogyasztók előtt a bor elnevezés alatt piaczra hozott termény valódi természete feltüntettessék s ez által az ezen termény elárúsitása körüli visszaélések megakadályoztassanak. Ezen törvény szerint mást, mint friss szőlő erjesztése útján nyert terményt bor elnevezése alatt szállítani, eladni, vagy árúba bocsátani nem szabad. A friss szőlő héjának czukor és víz hozzáadása útján előidézett erjesztéséből nyert terményt, valamint ezen terménynek és a természetes bornak bármely arányban előállított keverékét másféle elnevezés, mint »czukorbor« (vin de sucre) elnevezés alatt nem szabad szállítani, eladni, vagy árúba bocsátani. A mazsolaszőlő és viz keverékének erjesztéséből nyert terményt más, mint mazsolaszőlő bor (vin de raisíns secs) elnevezés alatt szállítani, eladni, vagy árúba bocsátani tilos, hasonlókép tilos ezen terménynek és a természetes bornak bármely arányban előállított keverékét is szállítani, eladni vagy árúba bocsátani. Azon hordókon vagy tartányokon, melyek czukorbort vagy mazsolaszőlőbort tartalmaznak, nagy betűkkel a következő (elírást kell alkalmazni: »Czukorbor, m a z s o 1 a s z ő 1 ő b o r.« Az üzleti könyvekben, facturákban, fuvarlevelekben vagy hajó-raklevelekben a szállított termény természetéhez képest ugyanezen elnevezések használandók és a bor, czukorbor vagy mazsolaszőlőbor szállítmányokat kisérő szállító-leveleknek különböző, rendeleti utón meghatározandó szinűeknek kell lenniök.