Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-242. 1892. évi XXIX. törvényczikk, a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről

44 242. szám. 12. §. Ha valamely ingatlan a telekkönyvbe be nem jegyzett több átruházásnak képezte tárgyát és az utolsó tényleges birtokos tulajdonjoga az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és 1891: XVI. t.-cz.-ben megállapított eljárás folyamán jegyeztetik be : azon közbeeső jogügyletek után, a melyek a jelen törvény hatálybalépte előtt köttettek , de illetékszabás végett ezen időig be nem jelentettek, vagy ha bejelentettek is, de az illetékről szóló fizetés-meghagyás a jelen törvény batálybaléptét követő egy éven belül nem kézbesittetik, — bélyeg és illeték nem fizetendő. Az utolsó vagyon-átruházás utáu — értve ez alatt az örökösödés utján történt átszállást is — a szabályszerű illeték jár. Ha a megelőző birtokváltozás kisebb-nagyobb közelsége alapján illeték-mérséklésnek van helye (1887 :XLV. t.-ez. l.§.): az utolsó vagyon-átruházás utáni illetékkiszabásánál csak az olyan megelőző átruházás jön figyelembe, a mely után az illeték kiszabatott. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetében abból az okból, hogy a jogügylet vagy az öröklés, az illeték kiszabása végeit, kellő időben be nem jelentetett, felemelt illeték vagy birság az utolsó vagyon-átruházás után, közbeeső vagyon-átruházás hiányában pedig a közvetlen vagyon-átruházás után nem szabható ki akkor: ha a jogügylet a jelen törvény hatálybalépte előtt köttetett, illetőleg az öröklés a jelen törvény hatálybalépte előtt nyilt meg. 13- §• Az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és 1891 ; XVI. t.-cz. alapján felvett jegyzőkönyvek, úgyszintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékmentesek, kivéve a felek által az 1886 : XXIX. t.-cz. 59. §-a és az 1891 : XVI. t.-cz. 17. §-a alapján benyújtott kérvényeket, továbbá az 1886 : XXIX. t.-cz. 58. §-a és az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 27. §-a alapján beadott felszólalási kérvényeket, törlési kereseteket, az ezek tárgyalására vonatkozó iratokat és az ugyanezek alapján hozott birói határozatokat. Bélyegmentesek továbbá a betétszerkesztési eljárás során bemutatott vagy a felvett jegyzőkönyvekhez csatolt vázrajzok, helyhatósági bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, családi értesítők, lelkészi bizonyítványok és birói határozatok, úgyszintén a bemutatott vagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatok és pótnyilatkozatok. Nyilvánkönyvi jogoknak törlése esetében a nyugta és a telekkönyvileg bejegyzett bárminő jog megszűntére vonatkozó okirat csak akkor bélyegmentes, ha a töröltetni kért jog az 1891. év végéig szűnt meg. 14. §. A 12. és 13. §§. rendelkezései a jelen tőrvény 1—8. §-ai szerinti eljárásra is kiterjesztetnek. 15. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik: a) hogy rendelettel szabályozza azokat a korlátozásokat és módozatokat, a melyek szerint a jelen törvény rendelkezései alapján helyesbített telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanokra és haszonvételükre a 8. §-ban előirt hirdetményi határidő alatt, illetőleg az ott megállapított két havi és három évi határidő alatt végrehajtás vezethető; b) hogy a helyszínelésre és póthelyszinelésre vonatkozó eljárási szabályokat módosíthatja és kiegészítheti; c) hogy rendelettel szabályozhatja a nem létező, elveszett, vagy hiányos telekkönyvi térképek pótlásánál követendő eljárást;