Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-238. Törvényjavaslat a ragadós tüdőlob irtásáról

20 238. szám. 238. szám. Törvényjavaslat, a ragadós tüdőlob irtásáról. i. §• Mihelyt valamely szarvasmarhán a ragadós tüdőlob, vagy e betegség gyanúja megállapittatott: levágatását a hatóság elrendelni tartozik. 2. §. Ragadós tüdőlob fertőzésének gyanújában álló szarvasmarha hat hónapon át zárlat alatt tartandó. Fertőzés gyanújában levőnek tekintendő az olyan szarvasmarha, mely ragadós tüdőlobban beteg állattal közvetetlenül érintkezett, vagy ilyen állattal ugyanazon istállóban (helyiségben) udvarban vagy majorban állott. A fertőzés gyanújában levő szarvasmarha levágatását a földmivelésügyi minister elrendelheti. 3. §. A ragadós tüdölob-betegség gyökeres elfojtása czéljából hatósági rendeletre levágott szarvasmarháért — tekintet nélkül arra, hogy az állat levágatása után betegnek, gyanúsnak avagy egészségesnek találtatik-e — az állat tulajdonosának teljes értékű kártalanítás adatik. 4. §. A ragadós tüdőlob által fertőzött s a földmivelésügyi minister által rendeleti úton megjelölendő törvényhatóságok az előző §. értelmében fizetendő kártalanítási költségeknek fele részben való fedezése czéljából kártalanítási alapokat létesítenek, az illető vármegye, illetőleg város összes szarvasmarha állományára kivetendő kártalanítási járulékok szedése útján. A fertőzött vármegyékkel határos törvényhatósági jogú városoknak kérelmükre, s az illető vármegyei törvényhatóság meghallgatása alapján, a földmívelésügyi minister megengedheti azt, hogy a vármegyei alaptól elkülönítetten kezelendő, önálló kártalanítási alapokat létesítsenek. 5. §. Ezen kártalanítási járulékok mindazon törvényhatóságok területén, a hol a földmívelésügyi minister rendeletére a ragadós tüdőlob betegség irtása munkába vétetik: mindaddig fize-