Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-271. Törvényjavaslat, az örökösödési eljárásról
271. szám. 251 A saját kézhez való kézbesítés sikertelen megkísérlése után a telekkönyvi bejegyzés törlése iránti megkeresésnek és a biztosítás feloldásának csak akkor van helye: ha a kötelesrészre jogosított, illetőleg a hagyományos a keresetet a bíróságnál kifüggesztendő, a 71. §. szerint illetékes gyámhatóságnak megküldendő és a hivatalos lapba egyszer beiktatandó három havi hirdetményi határidő alatt sem indítja meg s ezen hirdetményi határidő lejártáig, annak megindítását a hagyatéki bíróságnál nem igazolja. A hirdetmény közzétételére, közlésére és a hirdetményi határidő számítására az 54. §. szabályai azzal alkalmazandók, hogy a hivatalos lapban való közzétételnek csak akkor van helye, ha a kötelesrészként követelt összeg, vagy a biztosított hagyomány összege 300 frtot meghalad. A kötelesrész vagy a hagyomány biztosításául szolgáló telekkönyvi bejegyzés kitörlése vagy másnemű biztosítás feloldása nem akadályozza, hogy a kötelesrészre jogosított vagy a hagyományos jogát az örökös ellen az elévülési határidőn belül érvényesítse (89. §.). NYOLCZADIK FEJEZET. Perreutasitás és az öröklési igényeknek a törmiy rendes utján yalö érvényesítése. 84. §. Ha az érdekelt felek között a tárgyalás során nem jött létre olyan egyezség, a melynek alapján átadó végzést lehetne hozni, vagy ha a gyámhatóság az egyezséget jóvá nem hagyta: a hagyatéki biróság a perreutasitás kérdésében hoz határozatot. Oly esetben, midőn a gyámhatóság megjelölte az egyezségnek azon pontjait, melyeket a hatósága alá tartozó személyekre nézve sérelmesnek tart s midőn megjelölte a kívánt módosításokat is: a hagyatéki biróság — perreutasitás előtt a királyi közjegyzőt új egyeztető kiséri létre utasíthatja. 85. §. Rendszerint a birtokban levő féllel szemben a birtokban nem levő fél és — ha egyik fél sincs birtokban, T vagy ha több egyaránt birtokban levők különböző jogczímre hivatkoznak, — a szerződési örökös ellen mind a végrendeleti, mind a törvényes örökös, — a végrendeleti örökös ellen pedig a törvényes örökös tartozik felperesi minőségben fellépni. Ha azonban törvényes örökössel, vagy az olyan örökössel szemben, ki a törvényszabta alaki kellékekkel biró írásbeli végrendeletben vagy ugyanilyen öröklési szerződésben van megnevezve, — oly örökös lép fel ellentétes igénynyel, a kinek öröklési joga törvényszabta alaki kellékekkel nem biró végrendeleten vagy ugyanilyen öröklési szerződésen, avagy szóbeli végrendeleten alapul: az előbb említett örökössel szemben, az utóbb említett örökös utasítandó perre. Ha pedig csupán a kötelesrészre jogosítottnak kötelesrészhez való igénye vagy a kötelesrész összege vitás és az örökös a 78. §. értelmében a biztosítással kapcsolatos átadást nem kívánja, avagy ha az örökhagyó tulajdonául bejegyzett valamely ingatlan hagyományhoz való jog vitás: akkor az örökössel szemben a kötelesrészre jogosított, illetőleg a hagyományos utasítandó perre. Ha az örökösök egy és ugyanazon jogczímre hivatkoznak és a fennebb emiitett esetek közül egyik sem forog fenn: a biróság a körülményekhez képest határozza el, ki tartozik a pert megindítani. 32*
