Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-271. Törvényjavaslat, az örökösödési eljárásról

242 271. szám. tartható avagy a hagyatéki terhek kifizethetése végett eladandó hagyatéki vagyontárgyak értékesítése, valamint a hagyatéki vagyon biztosítása tekintetében. Az e tárgyban létrejött megállapodások, s megállapodás hiányában az ellentétes kérelmek és indítványok jegyzőkönyvbe veendők. A tárgyalás vezetője köteles mind az öröklési jogra, mind az osztályra nézve az egyezséget, ha az eredményhez remény mutatkozik, ismételve megkísérlem. 56. §. •"<'"'.•' Azokat az anyakönyvi kivonatokat, melyek a családi összeköttetés igazolására szükségesek, a tárgyaló körjegyző a jelen törvény hatályterületén alkalmazott anyakönyvvezetőktől hivatalból tartozik beszerezni: ha a megszerzéshez szükséges adatokat — a születés, halálozás vagy házasság helyét és évét — az érdekelt fél a tárgyalás során megjelöli. 57. §. Azok, a kik öröklési igényt támasztanak, de az öröklési joguknak alapját képező családi kapcsolatot avagy az öröklési jogukat igazoló végintézkedést a hagyaték tárgyalásának során sem nem bizonyítják, sem pedig oly adatokat nenr szolgáltatnak, a melyek alapján ezek a bizonyítékok hivatalból beszerzendők: az öröklési eljárás során ugy tekintendők, mint a kiknek öröklési igényük nincsen. Ily esetben — ha a nem igazolt igény valószínűnek látszik — a hagyatéki biróság 30 napi, meg nem hosszabbítható határidőt tűzhet ki a bizonyítékok utólagos előterjesztésére, s a bizonyítékok előterjesztése esetén a hagyatéknak pót tárgyalását rendeli el. 58. §. " Az örökösöket nem lehet arra kényszeríteni, hogy vagyonközösségben maradjanak. A vagyonközösséget azonban s annak feltételeit egyezség utján megállapíthatják és szabályozhatják. Az osztályt mindazok kérhetik, a kiket szerződésnél, végrendeletnél vagy törvénynél fogva örökösödési jog illet. 59. §. Az örököstársak egyértelmű megállapodásával, s a mennyiben közöttük kiskorúak vagy gondnokság alatt állók is vannak, a gyámhatóság jóváhagyásával, az osztály oly módon is eszközölhető: a) hogy egyes vagyontárgyak továbbra is határozott hányadokban az örököstársak közös tulajdona maradjanak, V) hogy egyes vagyontárgyakat a hagyatéki biróság árverésen adjon el, és a vételárat oszsza fel, avagy c) hogy egyes vagyontárgyak az örökösök közül annak osztályrészébe adassanak át, a ki a vagyontárgyat az örököstársak közt megtartandó versenyajánlat utján legmagasabb árban kész átvenni és a többiek a vételár aránylagos részével elégíttessenek ki, végre d) hogy azokból a vagyontárgyakból, melyeket az örökösök természetben kívánnak felosztani, az egyes osztályrészeket a részükről választandó szakértők állapítsák meg, avagy hogy az osztályrészek sorshúzás utján jelöltessenek ki. Ebben az esetben az osztályrészeknek szakértők által való megállapítása felől s az osztályrészeknek esetleg sorshúzás utján való kijelölése iránt a hagyatéktárgyalást vezető közjegyző intézkedik. Ha az örököstársak között csak az osztályra vonatkozó egyes kérdések, jelesen egyes vagyontárgyaknak a hagyatékhoz tartozása, vagy pedig az teszi vita tárgyát, hogy egy vagy több