Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-256. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a murányvölgyi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
150 256. szám. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0"8 m. széles padka hagyandó, — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0-8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0'5 — 1 o m. nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság l'o m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmüvekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti útfelépitménynek megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8— 8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyilású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0i5 ni. vastag kőalappal és 0'15 m. vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes őrháznál legalább 1000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához 2 / 3 részben kavics, L /s részben homok, esetleg 2 /3 részben megfelelő minőségű vassalak és x /3 részben kavics használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0-25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 2s m. szélességgel kell birnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenkint 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak hídfői, szárnyai és pillérei kőből vagy téglából és azok hordszerkezetei bezárólag 2*o m. nyílásig tölgyfából, azonfelül pedig vasból állitandók elő. Hidfők, hidjármok, jégtörők és hidlásokhoz csak tölgy- vagy vörösfenyőfa alkalmazható. III. Felépitmény. A pálya 1M3Ő méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 23 # 6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűk 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenkint 1.000 kilogrammot meg ne haladjon.
