Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-254. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, az eszék-batrinai helyi érdekű vasút és pleternicza-pozsegai szárnyvonalának engedélyezéséről
104 254. szám. berg Antal majna-frankfurti bankigazgató és Kussevich Tivadar gazdasági tanácsos mint engedélyesek részére a mai napon kiadtam. A 27. a. tisztelettel mellékelt tervvázlatban feltüntetett vasutvonalak hossza 120-» kilométer. A pálya rendes vágányszélességgel egy vágányra építtetik s akként lesz berendezendő, hogy a vonatok óránként 30 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés vagy esés 15°/oo, kellően indokolt kivételes esetekben azonban 17°/oo maximalis emelkedés is lesz alkalmazható. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 180 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23-6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendök el, hogy igénybevételük 5.000 kgramra keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vasútvonalon engedélyesek, a csatlakozási állomásokat ide nem értve, összesen 13 állomást és megállóhelyet kötelesek létesiteni. A vasút építési munkálatai az engedélyokirat keltétől számított két és fél év alatt befejezendők — s ugy a fő-, mint a szárnyvonal ugyanezen határidőn belül a közforgalomnak átadandó. A tervezett vasútvonal tényleges építési és üzletberendezési tőkéje, — mely eredetileg 5,630.000 írttal vétetett kilátásba, végleg 5,300.000 írtban állapíttatott meg, — melyből forgalmi eszközök beszerzésére 240.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 50.000 frt fordítandó. Az 5,300.000 frtnyi tényleges építési tőkének beszerzését engedélyt kérők 35°/o, azaz 1,555.000 frt erejéig névértékű törzsrészvényeknek (35°/o, azaz 3,445.000 frt erejéig pedig elsőbbségi részvényeknek kibocsátása utján szándékoznak biztosítani. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás tekintettel a vasút hosszára és állomásainak nagyobb számára a vasút forgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától kezdve ötven egymást követő éven át fizetendő 11.000 fit évjáradékban, — az idézett törvény 7. §-a alapján helyi érdekű vasúti segélyalapból nyújtandó külön állami segély pedig — a mint az a fentebb emiitett törvényjavaslat indokolásában érintve is volt — 200.000 írtban állapíttatott, a mely összeg 1893. évtől számítva évi 26.000 frtos részletekben fog a vasútnak tíz éven át rendelkezésére bocsáttatni oly feltétel alatt azonban, hogy ugy a postahozzájárulás, mint a külön állami segély czímén fizetendő fenti évjáradékok tőkeösszege fejében külön-külön 200.000 forint, vagyis együtteseti 400.000 frt névértékű törzsrészvények lesznek engedélyesek részéről az állam tulajdonába átadandók. Az eszek-begtezsi államút fentartási költségeinél elérhető megtakarítás fejében már ered«üleg kilátásba vett hozzájárulás tiz egymást követő éven át az útalap terhére fizetendő 13.000 írtban lett megállapítva, mely hozzájárulás 1Ü0.000 frtnyi tőke értéke fejében hasonlóképen megfelelő névértékű törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átadandók. Az 1,855.000 frtnyi törzsrészvénytökéből ezen állami hozzájárulások utján nem biztosított 1,355.000 frtnyi tőkerészlet, részint, a Horvát-Szlavonországok által nyújtandó 400.000 foiintnyi hozzájárulás, léazitít a helyi érdekeltség részerői felajánlott hozzájárulások utján fog fedeztetni.
