Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-253. Törvényjavaslat, a "balaton-szentgyörgy-somogy-szobi helyi érdekű vasút engedélyezéséről”

100 253 szám. */• A •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett h. é. vasútvonal a cs. kir. szab. déli vaspálya Balaton-Szt.-Gvörgv állomásából indul ki és a m. kir. államvasutak SomogySzobb állomásáig vezet; hossza: 58v; kilométer. A legnagyobb emelkedés vagy esés 7°/oo-nél nagyobb, a kanyarulatok félátmérője pedig a nvilt pályán 300 méternél kisebb nem lehet. A szabványos nyomtávval építendő vasúton alkalmazandó s aczélból gyártandó sínek 23-6 klgmnál könnyebbek nem lehetnek és függő sihkőíéa mellett oly sűrűn rakott talpfákon lesznek elhelyezendők, hogy igénybevételűk 4500 klgram keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1000 klgrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasúton a csatlakozó »Balaton-Szt.-György* és »Somogy-Szobb« állomásokat ide nem értve, a következő állomások és megállóhelyek lesznek létesitendök; Marczali, Böhönye, Balaton-Keresztúr. Kéthelv, Mesztegnve és Segesd állomások, továbbá Balaton-Ujlak, Gyóta és Segesd-Bogát megállóhelyek. A csatlakozási állomásokra nézve van szerencsém tisztelettel felemliteni, hogyacs. kir.szab. déli vaspálya »Balaton-Szt.-György« állomásán legalább két átmenő mellékvágány, a m. kir. államvasutak somogy-szobbi állomásán pedig legalább egy átmenő állomási mellékvágány lesz létesitendŐ. A pálya építését engedélyt kérők az engedélyokirat keltétől számított egy és fél év alatt befejezni és a pályát a "közforgalomnak átadni tartoznak. A tényleges építési költség 1,563.000 frttal, azaz pályakilométerenkint 26.672 frttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközökre 120.000 frt, tartalékalapra pedig 20.000 frt lenne kihasítandó. A tényleges építési töke beszerzését engedélyt kérők, az 1888. évi IV. t.-czikk 10. §-a értelmében 35%, illetve ezt meghaiadólag az összes törzsrészvény aláírások és állami hozzájárulások összege erejéig törzsrészvényeknek kibocsátása utján a törzsrészvények által nem fedezett tökerészlet erejéig pedig 75°/o-os érfolyam mellett 5°/o osztalékra jogositó elsőbbségi részvényeknek kibocsátása utján szándékoznak biztosítani. Egyebekben az engedélyezési feltételek megegyeznének a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, épitési és üzletberendezési feltételekkel. Van szerencsém egyúttal tisztelettel jelenteni, hogy az 1888. évi IV-ik törvényczikk 4-ik §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás a vasút forgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától kezdve ötven egymásután következő éven át fizetendő 5.000 frtnyi évjáradékban, az idézett t,-cz. 7. §-a alapján nyújtandó külön állami segély pedig 1893. évtől kezdve 10, egymást követő éven át kamat nélkül fizetendő 10.490 írtban állapíttatnék meg, oly feltétel alatt azonban, hogy a postahozzájárulási évjáradéknak S^/a°/o kamat és törlesztés alapul vétele mellett számított töke értéke fejében 91.000 frtnyi, a külön államsegély czímén nyújtandó fenti évjáradék töke értéke fejében pedig 81.000 frt névértékű törzsrészvényeket lesznek kötelesek engedélyt kérők' az állam tulajdonába átadni. A tervezett h. é. vasútvonal üzletkezelését engedélyt kérők a m. kir. államvasutakra ruháznák át. Az engedélyokirat tervezete szerint mindazon díjszabási határozmányok érvényesíttetnének, a melyek a hazai ipar és termelés érdekében a többi helyi érdekű vasutakkal szemben kiköttetni szoktak. Díjszabási szempontból ezenkívül az engedélyokiratban még az is kimondatnék, hogy engedélyt kérők az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát a m. kir. államvasutakra ruházzák át s hogy ezen átmeneti forgalomban szedendő díjtételek, az engedélyesek és a m. kir. államvasutak közt kilométer arányban fognak megosztatni, mindazonáltal oly módon, hogy az engedélyeseknek a saját vonalukra kijáró részletként a m. kir. államvasutaknak az üzlet-