Képviselőházi irományok, 1892. VI. kötet • 193-225. sz.

Irományszámok - 1892-222. Törvényjavaslat, a fizetési meghagyásokról

'222. száiii. löd Á javaslat a napló intézményének csupán általános körvonalozására szorítkozik; a napló vezetés és az ügykezelés részleteinek szabályozását az erre nézve kibocsátandó rendeletnek tartja fenn Az erre vonatkozó kormányrendeletnek egyik tárgya lesz az a* kérdés is, szükségese hogy a nagyobb forgalmú járásbiróságoknál külön naplóba vagy jegyzékbe foglaltassanak azok az ügyek, melyeket más biróság küldött át kézbesítés, illetve végrehajtás végett. A javaslatnak az az álláspontja, hogy a bírói teendőket a minimumra kell szoritani, jelezve van a naplóvezetés rendszerének megfelelő abban a rendelkezésben is, hogy az Írásban benyújtott kérelem és ellentmondás az ellenféllel nem közlendő, valamint hogy a kérelem és ellentmondás szóbeli előterjesztése esetében jegyzőkönyv felvétele nem szükséges. Az előbbi rendelkezés indoka az, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmát maga a fizetési meghagyás tükrözteti vissza, annak külön kézbesítése merőben felesleges, — s hogy ellenmondás esetén — a hitelezőt csak az ellenmondás ténye érdekli, az ellenmondás indoka reá nézve közömbös; — a minthogy a folyamatba teendő perben a követelés nem a netán felemlített kifogás által megvont keretben, hanem teljes tartalma szerint tárgyalandó és bírálandó el. Az utóbbi rendelkezést illetőleg elég lesz arra utalni, hogy a naplóba való bevezetés által teljesen fixirozbatók azok a körülmények, melyek a kérelem vagy az ellenmondás lényeges elemeinek meghatározására szükségesek. A szóbeli előterjesztés jegyzőkönyvbe vétele e szerint mellőzhető, mert még abban az esetben is, ha az adós a 9. §. szerint a kézbesítés, avagy a végrehajtás foganatosítása iránt megkeresett bíróságnak teszi meg az ellentmondást, meg- lesz óva az adós érdeke, ha az ellenmondás tényleges megtörténte a most emiitett bíróságoknál vezetett naplóban vagy külön jegyzékben megjegyeztetik s erről a fizetési meghagyást kibocsátó biróság értesíttetik. Egyébiránt a 8. §. szerint az ellenmondó kérheti, hogy a biróság, melynél ellenmondását előterjesztette, az ellenmondás megtételéről bizonyítványt adjon neki. 24-27. §§. A jelen javaslat alapján keletkezendő törvénynek Fiúméban és • kerületében való életbeléptetését ugyanazok a tekintetek indokolják, melyek a sommás eljárásról szóló törvényjavaslatnak hasonló intézkedése kapcsán felhozattak. A bélyegilletékre vonatkozó szabályok módosítását a perjogi cselekmények átalakulása teszi szükségessé. A jelen javaslat összefügg a sommás eljárásról szóló törvényjavaslattal s azok az okok, melyek a sommás eljárásról szóló törvény hatályba lépte napjának rendeleti úton való megállapítását teszik szükségessé, ezúttal is fenforognak. A 27. §. a szokásos végrehajtási felhatalmazást tartalmazza. Budapesten, 1892. évi november hó 28-án. Sziláfjpi Dezső s. L, m. lm. igazságügyi minisier.