Képviselőházi irományok, 1892. VI. kötet • 193-225. sz.

Irományszámok - 1892-222. Törvényjavaslat, a fizetési meghagyásokról

172 222. szám, 22., 45., 49. §., az i. ti. bizottság szövegének 26., 50., 54 §-a.) — A keresetnek a pervitát meghatározó és ez okból szükséges tartalmi kellékeihez tartozik azonban a követelés alapjának az a része, mely nélkül a peres ügy, a feleknek egy más ügyétől meg nem különböztethető. Ezért kell, hogy felperes a keresetet az ügy megjelölése által individualizálja. E nélkül nem alkalmas a kereset az idézés kibocsátására (somra. elj. javaslata 11., 13. §-a, az i. ü. bizottság szövegének 15. és 17. §-a.). És ha már a szóbeliség alapján construált perben is csupán a keresetnek a fenti értelemben eszközlendő individualizálása Tan a per folyamatba tételének elengedhetlen kellékéül fellállitva: akkor nem volna értelme annak, hogy szélesebb körre terjedjen ki az oly követelésnek kötelező megalapítása, melyet a hitelező fizetési meghagyás utján kivan érvényesíteni. A fizetési meghagyás iránti eljárás czélja, mint láttuk, az egyszerű', mert előreláthatólag nem vitás követelésekre nézve a lehető legegyszerűbb jogérvényesítési alakot létesiteni. Azoknak az ügyeknek legtöbbjében, melyeket a hitelező a jelen javaslatban szabályozott eljárásra terel, nem is merül fel annak szüksége, hogy a követelés, tárgyalás és birói ítélet tárgyává tétessék. Nem volna tehát méltányos a hitelezőt arra szorítani, hogy már a fizetési meghagyás iránt előterjesztett kérelmében gondoskodjék a tárgyalás előkészítéséről. A fizetési meghagyás iránti kérelemnek a netán keletkezhető per szempontjából csupán a követelés, helyesebben a kereset előzetes bejelentésére kell irányulnia, ugy azonban, hogy a követelés ugy legyen praecisirozva, hogy egyrészt az adós teljesen tisztában legyen a támadás mibenlétéről, másrészt, hogy már ebben a kérelemben szembeötlőleg domborodjék ki az esetleg per lítján is érvényesítendő jog iránya és azok a határvonalak, a melyeken belül a követelés megvizsgálandó és elbírálandó leszen. Ennek a kettős czélnak teljesen megfelel a megoldás, melynél fogva fizetési meghagyás iránti kérelemnek a követelés megalapítására vonatkozó szükséges tartalma a szerint a mérték szerint van megszabva, mely a keresetnek a pervitát meghatározó s e szerint elmaradhatatlan kellékei tekintetében irányadó. Ezért elegendő, ha a hitelező az érvény esitett jogot (igényt) és az annak alapját képező jogviszonyt határozza meg. , Szükséges azonban, hogy ebből a meghatározásból világosan kitűnjék a követelés egyedisége. Ugyanazért igen sok esetben nem fog lehetni beérni a jogviszonynak és az érvényesített jognak tisztán a megfelelő jogi műszó alakjában való megnevezésével, bár más esetben alig lehetne ennél többet kívánni. így pl. elegendő módon individualizálva lesz a követelés, ha a fél azt adja elő. hogy mint N. N. örökhagyó hagyományosa követeli az előadott pénzösszeg megfizetését, avagy a határozott mennyiségű helyettesíthető ingók szolgáltatását. A kölcsönszerződés is oly rendes keretben mozgó ügyleti folyamat, melynek egyes részletei nem szorulnak közelebbi megjelölésre, bár kétségtelen, hogy a követelés csak akkor lesz egyedileg meghatározva, ha a fél megjelöli a kölcsönszerződés keletkezésének idejét vagy más megkülönböztető ismérvét is. Azonban a kötelmi természetű jogviszonyok túlnyomó része nem határozható meg a nélkül, hogy s concrét megjelölés ki ne terjeszkedjék a jogviszony keletkezésének egyes ténybeli mozzanataira és egyes oly ténykörülményekre, melyek a követelésre alkalmul szolgáltak. így pl. a bérleti vagy haszonbérleti szerződés alapján bér- vagy haszonbér-összeg czímén támasztott követelés csak akkor lesz individualizálva, ha a fél közelebbről megjelöli a bérlet vagy haszonbérlet tárgyát és ha a bér- vagy haszonbér-részietet követel, a megfelelő időszakot. Vételi szerződésből vételár czímén érvényesített követelésnél meg kell jelölni a vétel tárgyát. Tiltott vagy jogellenes cselekményből eredő jogviszonyból kártérítés czímén támasztott követelés egyedi meghatározása nem történhetik a cselekmény elkövetési módjának s a károsítás tárgyának megjelölése nélkül. Altalánosságban pedig áll az, hogy a kötelmi természetű követeléseknél a jogviszony csak akkor lesz concretizálva, ha az illető jogászi kitétel magában foglalja a tényállás egy részének jelzését ig.