Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.
Irományszámok - 1892-183. A pénzügyi bizottság jelentése, „az aldunai Vaskapu-zuhatagon át épülő csatornának további lemélyitése tárgyában” benyujtott törvényjavaslatra
m 483. szám. test azon időpontig elhalasztani, mikor a Dnna-szabályozási kérdéseknek egész komplexuma megoldatni fog? Erre nézve kiemelendőnek tartjuk a Vaskapu-csatornától Orsováig terjedő folyamrészt, melyről ezen tiszteletteljes előterjesztésünk bevezető soraiban is megemlékeztünk. Ettől eltekintve azonban lehetetlennek tartjuk, hogy a csatornának most tervezett lemélyítése bármi tekintetben is függővé tétessék a felső- és közép-Duna szabályozásától. A felső-Duna szabályozása egyszerűen pénzkérdés; keresztülvihető a nélkül, hogy a forgalom fennakadna. Tapasztaljuk most is, hogy a Duna bizonyos részein a szabályozási munkálatok folynak és e mellett a hajók szabadon közlekednek. Egészen másképen áll a dolog a Vaskapunál. Ott az egész forgalom egyetlen 80 méternyi széles csatornán lesz központosítva. Ha ezen csatornát bármikor újra lemélyiteni akarjuk, ez azt jelenti, hogy egy-két esztendőre minden hajózás megszűnik, azaz sokkal rosszabb állapot teremtetnék, mint a milyen ott a szabályozás előtt volt. Kérdéses, vájjon ily lépésre akármely kormány és törvényhozás magát elhatározná. De figyelembe veendő az is, hogy itt nemzetközi megállapodás alapján végrehajtandó munkáról ran szó. Ha évek multán újra szabályozni akarnók a csatornát, meglehet, hogy ez ujabb alkudozásokat tenne szükségessé az érdekelt hatalmakkal, mig most a berlini szerződésben nyert mandátum alapján, tisztán saját belátásunk szerint .állapithatjuk meg a szabályozási munkáknak minden módozatát. De nem hagyható figyelmen kivül az sem, hogy a szabályozási munkák most mindenesetre sokkal olcsóbban hajthatók végre, mint bármely más időpontban. Csakis azon körülmény, hogy a csatornának szárazzá tétele be van fejezve és hogy a nagy kőfejtő-munkákra szükséges gépek és berendezések a helyszinén vannak, továbbá hogy a csatorna fenekére vezető vágányhálózat rendelkezésre áll, teszi lehetővé, hogy a medernek további lemélyítése olcsóbb egységárak mellett, mint az eddigi munkálatokra megállapítottak és egyáltalában, aránylag csekély költséggel keresztülvihető. Ugyanezen lemélyítés későbbi időpontban, mikor ismét kiszárítani kellene a csatornát és a most már működő apparátust újonnan berendezni kellene, kétségkívül sokkal nagyobb költséggel járna. Minthogy pedig a további lemélyítés szüksége előreláthatólag rövid idő múlva mutatkoznék, már a pénzügyi szempont is eléggé indokolja, hogy a munka most végleg befejeztessék. Egyáltalában felfogásunk szerint kérdés csak az lehet, vájjon egyáltalában a csatornában a nagyobb mélységre szükség van-e; ám ha elismertetik, hogy a nagyobb mélység szükséges, akkor nem képezheti kérdés tárgyát, hogy a munka keresztülvitele előnyösebben történhetik most, mint bármely későbbi időpontban. A felsoroltakban röviden jelzett indokok bizottságunkban azon meggyőződést keltették, hogy a tervezett munka egy, a magyar közgazdasági érdekekre nézve üdvös és nagy horderővel bíró műnek szerencsés betetőzése, minélfogva, a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadtuk és a t. képviselőháznak elfogadás végett ajánljuk. A részletekre nézve tisztelettel indítványozzuk, a czímnek és az első szakasznak következő szövegezését: »Törvényjavaslat az aldunai Vaskapu-zuhatagon át épülő csatornának, valamint a csatornától Orsováig terjedő folyamrésznek további lemélyítése tárgyában.« »1. §. Az aldunai Vaskapu-zuhatagon át az 1888. évi XXVI. t.-cz. értelmében épülő csatorna, valamint a csatornától Orsováig terjedő folyamrész további lemélyítésének az idézett törvényczikkben megszabott határidőn belül leendő végrehajtására a kereskedelemügyi minister ezennel felhatalmaztatik.« Budapest, 1892. évi október hó 26-án. Sáré KicoUcs Feodor s. k. Neményi Ambrus s. k, a közlekedésügyi bizottság elnöke. a közlekedésügyi bizottság előadója.
