Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-160. 1892. évi XXIV. törvényczikk, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

ÍÖ 160. szám. XIII. Az 188Ó:XLV. t.-cz. 25. §-a után 25. a) megjelöléssel következő űj szakasz vétetik fel: 25. a) §. A 19. §. 1. d) és 2. e) pontjai szerint közösségben maradó felek között az egyéni részesedés arányának meghatározásánál az esetben, ha aránykulcsul az 1871: LV. t.-czikk 4. §-a értelmében az egyéni birtok állapittatik meg, egységalap gyanánt az egyéni birtok kataszteri holdjainak száma vagy kivételképen, a hol azt a helyi viszonyok megkívánják, ama birtok egy fél kataszteri holdjainak száma veendő fel akképen, hogy az egy kataszteri holdat vagy a fél kataszteri holdat el nem érő négyszögölek egy egész vagy fél kataszteri holdnak számitandók. A legkisebb hányad megállapításánál a kir. törvényszék az érdekelt felek előadásai és a helyi viszonyok figyelembevétele alapján határoz. XIV. Az 1880: XLV. törvényczikk 26. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő új szakasz lép: 26. §. A működő mérnök által elkészített úrbéri elkülönítési, arányositási vagy tagositási tervezet beérkezése után az eljáró bíró annak tárgyalása végett a helyszínére határnapot tűz ki, s ez alkalommal az egyezséget ismét megkísérli, annak nem sikeiüléae esetében a feleknek egy-egy nyilatkozatát jegyzőkönyvbe veszi, s ha szükségesnek tartja, vagy ha a felek kérik, azonnal szakértői szemlét rendel. A szemléhez az eljárásban érdekelt községek vagy érdekcsoportok a 15. §. értelmében egy-egy szakértőt választanak, az eljáró biró pedig a szakértői bizottság elnökéül egy gazdasági, esetleg erdészeti szakismeretekkel biró szakértőt is meghív. E szakértői bizottsággal az eljáró biró közli a szükséges adatokat, s a helyszínén tartott szemle után jegyzőkönyvbe veszi azok véleményét. A szemle bevégzése után a felek még egyszer nyilatkozhatnak. A tárgyalás czéljának megjelölése mellett szabályszerűen megidézett felek kimaradása, a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Az eljáró biró, ha az ügy felderítésére szükségesnek találja, a felek nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe vétele s az esetleg Írásban beadott nyilatkozatoknak a jegyzőkönyvhez csatolása után a felekhez kérdéseket intézhet, feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi, s az ilyen módon befejezett tárgyalást a törvényszékhez beterjeszti. XV. Az 1880: XLV. törvényczikk 27. §-a után 27. a) megjelöléssel következő új szakasz vétetik fel: 27. a) §. Az érdemleges eljárás során előterjesztésnek csak a 18. §. b), c) és d) pontjának eseteiben van helye. Az előterjesztés a sérelmes intézkedéstől vagy a sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesítés esetén kézbesítésétől számított 15 napon belül a törvényszéknél írásban nyújtandó be. A 18. §. három utolsó bekezdésének rendelkezései az érdemleges eljárás során használható előterjesztésekre megfelelően alkalmazandók.