Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

lt8. szám. 129 í)e a fent hivatkozott törvény mindazon intézkedései, á melyek a 16. §. második bekezdésében szabályozott számadási kereset két neme mellett fennállhatnak, az ezen kereset feletti tárgyalásnál és az ítélet hozatalánál is figyelembe lesznek vehetők. A bizottság különösen kiemelendőnek tartja, hogy az 1881 : LIX. t.-cz. 84. §-ában gyám vagy gondnok ellen az 1877 : XX. t.-cz. értelmében a számadás előterjesztésére irányuló kereset tekintetében a hivatkozott §. második bekezdése, mely a bíróság hatáskörét szabályozza továbbra is érvényben marad. ' A 17. §-hoz (m. j. 13. §.). Ezen §. harmadik bekezdésének utolsó sorában a következő pótlást javasoljuk: »a határidőn belül kijavítva beadott kereset ugy tekintetik, mintha eredetileg helyesen lett volna beadva.« A kereset megindításához fűzött magánjogi hatály fentartása ezéloztatott ez által. A 18. §-hoz (m. j. 14. §.). Az első bekezdés harmadik sorába e szavak lettek igtatva: •^képviseletre jogosult és*. Az eredeti szöveg szerint az idéző végzésben a felekhez azon felhívás volt intézendő, hogy személyesen vagy igazolt meghatalmazottjuk által jelenjenek meg. Tekintettel arra, hogy a javaslat 7. §-a lényeges változáson ment keresztül és a képviseletre jogosult személyek köre tüzetesen meg lett határozva, szükségessé vált, hogy már az idéző végzésben a felek figyelme a törvény ezen iutézkedésére felhivassák, hogy t. i. csak oly meghatalmazott által jelenhetnek meg, a ki képviseletre jogosult. A 20. §-hoz (m. j. 16. §.). E §. második bekezdéséül a következő szöveget ajánljuk: »A bíróság minden esetben a fél azonosságáról magának meggyőződést szerez.* Azokban az esetekben, a melyekben a felek ezen §. első bekezdése folytán a bíróság előtt idézés nélkül ügyük tárgyalása végett megjelennek,, okadatolt azon óvatosság, hogy a bíróság a felek személyazonosságáról meggyőződjék. Nem találtatott szükségesnek, hogy ezen szabály azon esetekre is általánosittassék, a melyekben a felek idézvény folytán jelennek meg. De azért nincsen kizárva, hogy a biróság más esetekben is, a hol a félként eljáró személy azonossága iránt a tárgyalás folyamán alapos kételyei támadnak, ez iránt kellő meggyőződést szerezzen. A 21. %-hoz (m.j. 17. §.). A békéltetési eljárást, a melyet e §. a kereset megindítását megelőzőleg meghonosít, min oly intézményt, a mely a perek számát csökkenti és a jogkereső közönség jogainak érvényesítését kevés kiadással lehetségessé teszi, — a bizottság üdvösnek ismeri el. Jelenieg a felek sommás ügyekben birói egyezséget csak akkor köthetnek, ha a kereset meg lett indítva; kisebb polgári peres ügyben pedig, ha panasz emeltetett. Az 1891. évre közzétett adatok szerint 205.867 megindított sommás per közül 31.299 esetben, — 205.873 kisebb polgári peres ügyben pedig 40.665 esetben nyert a per egyezség által befejezést. Ezen esetek egy nagy részében a felek a birói egyezség előnyeit fogják élvezhetni az előbbi eljárás alakszerűségei és az azokkal járó költség nélkül. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. V. KÖTET. 17