Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.
Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag
ÍÚ 178, színi. Ezen perekben tehát az elsőfokú bíróság különösen arra hívandó fel, hogy az évi bér vagy haszonbér összegének 50, 200 vagy 500 forintot felülhaladó voltát hozza tisztába. Tehát nem a bér vagy haszonbér összegének pontos meghatározása kívántatik, hanem csak annak megállapítása, hogy a jelzett összegen aluli vagy fölüli-e. Azokban a peres ügyekben, a melyek az értékre való tekintettel tartoznak a járásbíróságok hatáskörébe, a fél részéről emelt azon kifogás, hogy a kereset tárgyának értéke az 1. §. 1, illetve 2. és 3. pontjaiban meghatározott értékhatárt fölülhaladja, a bíróság hatásköre ellen emelt kifogás gyanánt jelentkezik. Ha azonban a fél a 23. §. 2. pontja szerint pergátló kifogással nem él, a felebbvitel megengedhetősége és az arra hivatott bíróság meghatározása czéljából a magasabb érték fenforgását a felebbviteli eljárás során nem vitathatja. Ez által biztosítva lesz az, hogy a fölülvizsgálati eljárásban ezen peres ügyekre nézve az érték fölötti viták lehetőleg ki lesznek zárva; a nélkül azonban, hogy azon pergátló kifogás, hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, a felső bírói megállapítás köréből kivonatnék. Az 5. §-hoz (m. j. 5. §.). Az eredeti szövegen ejtett módosítások czélja az, hogy az intézkedés világosabbá tétessék. A 6. §-hoz (m. j. 6. §.). A második bekezdés harmadik sorában »illetékes« helyett: »o keresetben megjelölU tétetett. Mert nem tartozik a telekkönyvi hatóság jogkörébe az, hogy akár a helyesen, akár a helytelenül megjelölt bíróság illetőségét vizsgálja. A 7. §-hoz. Mint uj 7. §-t a következő szöveget ajánljuk: »7. §. A sommás eljárásban a félek, valamint törvényes képviselőik, ideértve a czégvezetőt és azokat is, a kik kereskedelmi társaságokat a kereskedelmi tőrvény rendelkezései szerint bíróság előtt képviselni jogosítva vannak, perbéli cselekményeket személyesen végezhetnek, de a mennyiben nem személyesen járnák él, magukat rendszerint csak ügyvéd által képviseltethetik. Az utóbb emiitett szabály álul a következő kivételnek van helye: 1. a felmenő ágbeli rokon lemenő ágbeli rokonát és viszont, a férj nejét és nejének felmenő vagy lemenő ágbeli rokonát, a nő férjét, a testvér testvérét és a pertárs pertársát mint meghatalmazott bármély sommás perben képviselheti; 2. a gazdatiszt azt, a kinek állandó szolgálatában van s az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazott és kereskedő s iparos seg é d főnökét sommás perekben képviselheti, kivéve azokat a sommás pereket, a melyek kikötés álapján tartoznak sommás eljárás alá; 3. ha az eljáró bíróság székhelyén gyakorló ügyvéd nem lakik, vagy ha az ott lakó ügyvédek akadályozva vannak: a képviselettél bármély önjogu férfi megbízható azokban a sommás perekben, a mélyékben a 2. pont szerint meghatalmazott általi képviseletnek helye van. Az 1. és 2. pontban felsoroltak közül csak az bizható meg, a ki 20-ik életévét betöltötte. Az, a ki az 1. és 2. pont álapján mint meghatalmazott féllép, ha kitűnik, hogy a féllel a meghatalmazásra jogosító viszonyban nem áll, 100 frtig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Az e tárgyban hozott végzés ellen külön felfolyamodásnak van helye, mely fölött a másodbiróság végérvényesen határoz. Kiskorúak és gondnokság alatt levők, a ML a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetnek, mint felperesek törvényes képviselőjük mellőzésével személyesen felléphetnek.
