Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-174. A közgazdasági bizottság jelentése, „az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről” szóló törvényjavaslat tárgyában

174. szám, 101 35. §. Ha az 1884: XVII. t.-cz. 162. §-ában körülirt összebeszélések eseteiben az idézett törvény 163. §-ában megállapitott eljárás eredményhez nem vezetne, a kereskedelemügyi minister a békéltető bizottság megalakításával, illetve a felmerült egyenetlenségek békés kiegyenlitésével és megszüntetésével az iparfelügyelőt bizhatja meg. 36. §. "' Az iparhatóság köteles mindazon esetekben, midőn az 1884: XVII. t.-cz. 27. és következő szakaszai szerinti eljárás rendeltetett el, az illető kerületi ipar felügyelőt a helyszíni tár^ gyalásra meghívni. Az iparfelügyelőnek jogában áll mindazon esetekben, melyekben annak szükségét látja, továbbá köteles, ha az érdekelt fél ezt kívánja, a helyszíni tárgyalásoknál megjelenni és azokban részt venni. Ezen tárgyalásoknál kiterjeszteni tartozik figyelmét arra, hogy a telepek létesítését netalán indokolatlanul gátló körülmények méltányos módon megszüntettessenek; továbbá, hogy az alkalmazottak élete, testi épsége és egészsége fentartását czélzó intézkedések a telepengedély megadása esetén szak- és czélszerűen megállapittassanak. Ha az iparfelügyelő a tárgyalásnál való személyes megjelenésben akadályozva lenne, véleményét irásbelileg és közölheti az iparhatósággal. Az ezen ügyekben hozandó határozatokról az iparfelügyelő is értesítendő, ki is az iparhatósági határozat ellen, ha azt az iparfejlesztés- vagy az alkalmazottak élete és egészségének biztosítása, illetve a baleset elleni védelme szempontjából sérelmesnek találja, — felfolyamodással élhet. III. FEJEZET. A kihágásokról, azok büntetéséről és az eljáró hatóságokról. 37. '•§. Az, a ki a jelen törvényben előirt kötelezettségek teljesítését elmulasztja, kihágást követ el, és az alantabb megállapitott pénzbüntetéssel sújtandó, — fenmaradván úgy a polgári, — mint büntető-törvény szerinti felelőssége, ha mulasztása miatt valamely baleset történt. Éhez képest az a munkaadó, ki a jelen törvény 1. §-ában előirt kötelezettség teljesítését elmulasztja, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a mulasztásból másra testi sértés származott, a munkaadó — a mennyiben mulasztása az általános büntetőtörvények súlya alá nem esik — 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az alkalmazott, ki a jelen törvény 2. §-ában emiitett kötelezettséget megszegi, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 38. §. Az a munkaadó, ki az iparhatóság által az alkalmazottak életének, testi épségének vagy egészségének megóvása végett kiadott rendeleteket a kitűzött időn bélül nem teljesiti, vagy ily rendéletek foganatosítását megtagadja, 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő Ugyanezen büntetéssel sújtandó az, ki az ilyen rendeletek foganatosításának ellen-' szegül.